Kiderült, hogy mekkora összegű lehet a kár Bejrútban a hatalmas robbanás után
A Világbank szerint a hatalmas bejrúti robbanás, ami sok ember halálához és több ezer helyi lakos sérüléséhez vezetett, akár 3.4 milliárd fontos fizikai kárt is okozhatott, ami több mint 1152 milliárd forintnak felel meg.
Bejrút, 2020. augusztus 16.
A pusztítás nyomai a libanoni fővárosban 2020. augusztus 16-án. Tizenkét nappal korábban Bejrútban 2750 tonna, a kikötőben évek óta tárolt ammónium-nitrát röpült a levegőbe. Legkevesebb 171 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek, és százezrek otthona vált lakhatatlanná. A libanoni nemzeti hírügynökség jelentése szerint 601 történelmi épület rongálódott meg a hatalmas robbanásban, közülük 70 összedőlhet, ha nem állítják helyre őket mielőbb.
MTI/EPA/Vael Hamzeh 
A Világbank szerint a hatalmas bejrúti robbanás, ami sok ember halálához és több ezer helyi lakos sérüléséhez vezetett, akár 3.4 milliárd fontos fizikai kárt is okozhatott, ami több mint 1152 milliárd forintnak felel meg.
A robbanás még augusztus 4-én rázta meg Libanon fővárosát. A detonáció a kikötő raktár épületében tárolt veszélyes ammónium-nitráttól következett be, bár továbbra sem ismert, hogy ez milyen körülmények között jöhetett lére, és nem zárható ki, hogy szándékosság történt.
A robbanás ereje egy „mini-atombombáéval” ért fel, mely óriási pusztítást végzett. A Metro beszámolója szerint 190 ember hunyt el a hatalmas robbanásban, és több mint 6000-en megsérültek, valamint közel 300 ezren váltak hajléktalanná.
Több ház olyan súlyos károkat szenvedett, hogy azok gyakorlatilag használhatatlanná váltak. A robbanás a teljes városrészre kihatott, és a környéken minden ablakot betört a lökéshullám. A kikötő helyén egy több mint 40 méter mély kráter keletkezett.
Kórházak, iskolák és múzeumok is érintettek voltak a robbanásban. A Világbank is megvizsgálta az eseménysorozat következményeit, ami egy óriási összeget ölel fel. Már azelőtt is mély gazdasági és társadalmi válsággal küzdött az ország, amit a koronavírus csak súlyosbít.
A robbanás előtt állítólag Libanon a modern történelem legsúlyosabb gazdasági és pénzügyi válságával nézett szembe. Az ország adóssága jelenleg körülbelül a GDP 170%-a. A Világbank számításai szerint a robbanás teljes kára 2.8-3.4 milliárd font között mozog.
A szociális szektorban a lakhatás és a kultúra volt a leginkább érintett. Ezeknek az összege 1.4 és 1.7 milliárd között van, illetve 750 és 900 millió font között lesz. Becslések szerint a gazdasági tevékenység veszteségei 2.2 és 2.6 milliárd font között mozognak.
A közszféra újjáépítésének és helyreállításának időszaka 2020 és 2021 között 1.35 és 1.54 milliárd font között lehet. Az év végéig erre a területre 568 millió fontot kell elkülöníteni. A Világbank hozzátette, Libanon fizetésképtelenségének és az elegendő devizatartalék hiányának fényében a nemzetközi támogatás és a magánberuházások elengedhetetlenek lesznek az átfogó helyreállításhoz és újjáépítéshez.
A Világbank, az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európai Unió tejes mértékben elkötelezett amellett, hogy Libanonnal és az ország népével közös erővel egy jobb Libanon felépítésén dolgozzon, és mindent megtegyenek azért, hogy a helyzet ideálisabb legyen. Korábban a főváros kormányzója, Marwan Abboud a robbanás okozta veszteségeket 7.5 és 11.2 milliárd font között jósolta. A detonáció kapcsán már 21 embert vettek őrizetbe, akik többnyire a kikötői vagy vámtisztviselők.
Ne hagyd ki:
