Jobb húst adnak az alkoholos italokat fogyasztó sertések
A Tokiói Egyetem kutatói visszamaradt árpapárlatokkal itatták a disznókat, és rájöttek, hogy sokkal zamatosabbá, szaftosabbá és porhanyósabbá vált a húsuk.
A Tokiói Egyetem kutatói visszamaradt árpapárlatokkal itatták a disznókat, és rájöttek, hogy sokkal zamatosabbá, szaftosabbá és porhanyósabbá vált a húsuk.
Ha mi is szeretünk egy pohár bort elfogyasztani az ebéd vagy a vacsora mellé, akkor nem vagyunk egyedül – úgy tűnik, hogy a sertések ugyanúgy szeretik kortyolgatni a nemes nedűt, még ha csupán szeszfőzdékből származó maradékokról is van szó.
Az úgynevezett socsu egy majdnem 500 éves desztillált alkoholos italnak számít Japánban. A 20 és 40 százalék közti alkoholtartalmú ital erősebb, mint a bor és a szaké, azonban gyengébb, mint például a whiskey vagy a pálinka. Főként árpa, krumpli, rizs, búza, édesburgonya és egyéb hozzávalókból állítják elő a párlatot, amelyek nyomán rengeteg hulladék jön létre, ezekkel pedig nem tudtak eddig mit kezdeni.
Másodlagos desztillációval ugyan el lehetne tüntetni ezeket a maradékokat, az így előállított ital azonban minőségben rettenetes lenne. Ezért gondolták úgy a kutatók, hogy kipróbálják az egyik ősi újrahasznosítási technikát, mely során háziállatoknak adják ezeket az egyébként tápanyagban gazdag anyagokat.
Hatalmas tévhit, hogy a jószágok kizárólag emberi fogyasztásra is alkalmas táplálékot képesek megenni. A farmok már évtizedek óta a repce feldolgozása után keletkezett olajsüteményekkel etetik a teheneket, a disznók java részét pedig az éttermekből vagy élelmiszerfeldolgozók-üzemekből származó moslékkal táplálják.
A tanulmány során a kutatók 3-6 hónapos malacok normál étrendjébe socsu desztilláció után hátramaradt árpából, penészgombákból és élesztőkből álló koktélt kevertek. Felfedezték, hogy a tesztelt disznók IgA antitest szintje a nyálukban magasabbnak bizonyult a kontrollcsoporthoz képest.
Ezen kívül bebizonyították, hogy a malacok szervezetében a kortizol nevű stresszhormon szintje alacsonyabb értékeket mutatott, ami azt jelenti, hogy ezek az állatok jóval nyugodtabbak voltak. Ennek az oka, hogy a socsuhoz használt árpa dúskál a leucin és hisztidin peptidekben, amelyek egyben a stressz csökkentéséhez is hozzájárulhatnak.
Az eredmény az lett, hogy a nyugalom hatására a hús minősége feljavult, legfőképpen a sertés hátszín a tarja része. A teljesen vak érzékszervi teszteken a socsus disznókból készült szeleteket ízletesebbnek ítélték meg.
Kiderítették, hogy nem a megnövekedett zsírtartalom, hanem a telítetlen zsírsavak kategóriájába tartozó magas olajsavszint, valamint a megváltozott kémiai összetétel miatt válhattak finomabbá ezen sertések húsai.
