Nincs visszaút, be kell fizetni az extraprofitot a rezsivédelmi és honvédelmi alapba
Az extraprofitadó lehet az egyik kulcs ahhoz , hogy Magyarország gazdasága stabil lábakon maradjon.
Fotó: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b), Kocsis Máté (k), a Fidesz és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a frakciószövetség ülésén az Országházban 2022. május 17-én. A kormányfő bemutatta a Fidesz-KDNP frakciószövetségnek kormánya szerkezetét, a minisztereket és ismertette feladataikat.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Be kell fizetni az extraprofitot a rezsivédelmi és honvédelmi alapba, a kormány döntött az extraprofit-különadók kivetésének szabályairól – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szombaton az MTI-vel.
Felidézték: az elhúzódó háborús helyzet miatt a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre, amelybe azoknak a szektoroknak kell különadót fizetni, amelyek extraprofitra tettek szert az elmúlt időszakban.
Az alapok célja, hogy a kormány a továbbiakban is megvédje a magyar lakosságot a drasztikusan emelkedő energiaáraktól, és az ország biztonságának megerősítéséhez folytassa a haderőfejlesztést – írták.
Hozzátették: a rezsivédelmi alap 700 milliárd forinttal, a honvédelmi alap 200 milliárd forinttal jön létre. Megjegyezték: az alapok bevétele nagyobb részt az extrapofit-különadók befizetése lesz – 800 milliárd forint -, valamint egyéb költségvetési bevételek.
Felhívták a figyelmet arra: a különadót a bankoknak, a biztosítóknak, a nagy kereskedelmi láncoknak, az energiaipari és kereskedőcégeknek, a telekommunikációs vállalatoknak, a légitársaságoknak, a gyógyszerkereskedőknek kell fizetni főszabály szerint idén és 2023-ban.
A legnagyobb extraprofit-különadót a háború gazdasági következményeiből nagy profithoz jutó bankoknak és az olajár emelkedéséből nagy profithoz jutott Mol-nak kell fizetni – írták.
Közölték azt is, a rezsivédelmi és honvédelmi alap bevételéhez hozzájárulnak egyéb költségvetései bevételek is, így emelkedik az alkohol és dohánytermékek jövedéki adója, a cégautóadó, emelkedik a bányajáradék, egyes, nem a lakosság által fizetett energiatermék jövedéki adója, emelkedik a népegészségügyi termékadó – például az energiaitalok és sós snackek esetében – és egyes alkalmi munkák utáni adók.
(MTI)
