Kim Dzsongun: fenyegetés esetén atomfegyvert vetne be Észak-Korea
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető kiemelte, hogy atomfegyvereit „soha nem fogják a háborús elrettentés egyetlen küldetésére korlátozni“ olyan helyzetekben, amikor Északnak az „alapvető érdekeit“ fenyegető külső nyomással kell szembenéznie.
Fotó: Twenty20 
Kim „szilárd akaratát“ fejezte ki, hogy folytatja nukleáris fegyverekkel felszerelt hadseregének fejlesztését, hogy az „szükség esetén megelőzően és alaposan megfékezhessen és meghiúsíthasson minden veszélyes kísérletet és fenyegető lépést, beleértve az ellenséges erők folyamatosan fokozódó nukleáris fenyegetéseit“ – közölte Észak-Korea hivatalos koreai központi hírügynöksége (KCNA).
A KCNA szerint Kim dicsérte katonai tisztviselőinek munkáját a hétfői parádén, ahol Észak-Korea bemutatta nukleáris programjának legnagyobb fegyvereit, köztük interkontinentális ballisztikus rakétáit, amelyek elérhetik az Egyesült Államokat, valamint különféle rövidebb hatótávolságú szilárd hajtóanyagú rakétáit, amelyek növekvő fenyegetést jelentenek Dél-Korea és Japán számára.
Az észak-koreai hadsereg 90. évfordulóját ünneplő parádéját abban az időszakban rendezték meg, amikor Kim célja a nukleáris fegyverrel az lehet, hogy rákényszerítse az Egyesült Államokat, hogy elfogadja országa atomhatalomként való elismerését, és megszüntesse a bénító gazdasági szankciókat.
Az eseményre mozgósított több ezer katonához és nézőhöz szólva Kim megfogadta, hogy a „lehető leggyorsabban“ fejleszti nukleáris erőit, és azt mondta, hogy provokáció esetén beveti azokat. Kiemelte, hogy atomfegyvereit „soha nem fogják a háborús elrettentés egyetlen küldetésére korlátozni“ olyan helyzetekben, amikor Északnak az „alapvető érdekeit“ fenyegető külső nyomással kell szembenéznie.
Észak-Korea csak 2022-ben 13 rakétaindítást hajtott végre, köztük 2017 óta az első teljes hatótávolságú ICBM-kísérletét, mivel Kim kihasználja a kedvező környezetet fegyverprogramjának előmozdítására, miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa továbbra is megosztott és gyakorlatilag megbénult Oroszország ukrajnai háborúja miatt.
A Washington és Phenjan közötti nukleáris tárgyalások 2019 óta elakadtak, mert nézeteltérések alakultak ki az Egyesült Államok által kezdeményezett szankciók esetleges enyhítésével kapcsolatban az észak-koreai leszerelési lépésekért cserébe.
Kim a nemzetközi nyomással szemben kitartott céljai mellett, hogy egyszerre fejlesszen atomfegyvereket és az ország hanyatló gazdaságát próbálja feléleszteni, és nem mutatott hajlandóságot arra, hogy teljesen feladja nukleáris arzenálját, amelyet a túlélés legnagyobb biztosítékának tekint.
