ENSZ távközléssel foglalkozó szerve: még mindig internet nélkül él 2,6 milliárd ember
Az ITU főtitkára szerint az internetes kapcsolatok számának növekedése még mindig nem elég gyors, ezért még többet kell tenni az ügy érdekében.
Fotó: Unsplash 
Az economx.hu írta meg, miszerint az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniójának (ITU) legutóbbi, 2022-es felmérése óta további mintegy 100 millió embernek sikerült csatlakoznia az internethez világszerte (ez azt jelenti, hogy a Föld lakosságának 67%-a, vagyis 5,4 milliárd ember már fent van az interneten), ugyanakkor 2,6 milliárd ember továbbra is a számítógépes világháló nélkül él.
Doreen Bogdan-Martin, az ITU főtitkára egy közleményben kijelentette, „az internetes kapcsolódás ilyen mértékű fejlődése egy újabb lépés a helyes irányba”, ám azt gondolja, az internetes kapcsolatok számának növekedése még mindig nem elég gyors, és kitartó nemzetközi erőfeszítésekre van szükség, hogy 2030-ra mindenki számára elérhetővé váljon a globális, egyetemes és gyors internetkapcsolat.
Hangsúlyozta, nem fognak alább adni az erőfeszítéseikből, amíg egy olyan világban nem élünk, ahol mindenki számára konkrét valóság a gyors internetkapcsolat, függetlenül attól, ki hol él. Majd arra utalt, „az alacsony jövedelmű országokban volt a leggyorsabb az internetkapcsolatok fejlődése, ahol 17%-kal nőtt az internetezők száma az elmúlt évben”.
Hozzátette, ezekben az országokban még mindig csak a lakosság alig egyharmada csatlakozik a világhálóhoz, a legfrissebb globális becslések pedig megerősítik, hogy az internetkapcsolatok számának 2020-ban mért kétszámjegyű növekedése csak rövid ideig tartott. „Ez elsősorban a koronavírus-világjárvány miatti kijárási korlátozásoknak, a bezártságnak és a hosszú ideig fenntartott távmunkának volt köszönhető” – vélekedett.
Bogdan-Martin rámutatott, jelenleg két fő akadálya van az internetkapcsolatok globális fejlődésének:
- továbbra is azokat a közösségeket a legnehezebb elérni, amelyeknek még mindig nincs internetes hozzáférése,
- illetve nem könnyű átállni a kezdetleges internetes hozzáférésről a stabil és felhasználóbarát online hozzáférésre.
Elmondása szerint gyakran alábecsülik az egyéb akadályokat is, mint például a túl alacsony internetes csatlakozási sebességet, a túl drága hardvert és előfizetéseket, a digitális kultúra hiányát, a kulturális és nyelvi akadályokat, a nemi alapú diszkriminációt, és néha még az elektromos áram hiányát is.
