Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

ÉLŐ

Clouds
Budapest 21
Dollár
355,71 Ft
Euró
386,98 Ft
Font
451,92 Ft
Bitcoin
67,259 $

Három év börtönt is kaphatnak a kegyetlen állatkínzók

Vannak, akik szigorúbban büntetnék az állatkínzókat, de a törvény ezt nem mindig teszi lehetővé különböző enyhítő körülmények figyelembevétele okán.

...svg content...Fotó: Unsplash
Bűnügy

Koós Alexandra

Szerkesztő

Mint arról korábban beszámoltunk, eljárás indult egy bakonyi férfi ellen, aki éheztette és láncra verve tartotta a kutyáját. Míg egy idős férfi felfüggesztett börtönt kapott, miután kegyetlenül végzett unokája szibériai husky fajtájú kutyájával. Egy borsodi nőt pedig eltiltottak az ebtartástól, ugyanis elhanyagolta kutyáját, majd elköltözött és hátrahagyta a négylábút. Az Index a Szép Ügyvédi Irodára hivatkozva azt írja, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki:

Gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi. A bűncselekmény miatt három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, ha az állatkínzás az állatnak különös szenvedését okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását, pusztulását okozza. Fontos feltétel, hogy ez a magatartás az állattal szemben ne szándékos legyen – részletezik.

Egyúttal kiemelik: az is bűncselekménynek minősül, ha valaki az állatát – különösen, ha veszélyes – elűzi, elhagyja vagy kiteszi. „Amikor az állatkínzás bűncselekményének büntetési tételét megemelték, akkor a bírói gyakorlat még nem volt teljes mértékben kialakulóban, előfordultak extra túlkapások. A bántalmazás egyszeri magatartással is megvalósítható, amely önmagában is elegendő a tényállás kimerítéséhez” – mondta Szép Árpád Olivér ügyvéd. Állítása szerint az olyan bánásmód, ami egészségkárosodást vagy pusztulást okoz, többszöri és folyamatos kell, hogy legyen.

Hirtelen felindulásból történik sok állatkínzás

Azonban előfordulhat mulasztás is, például ha valaki az állat szükségleteiről hosszabb időn át nem gondoskodik. Szép Árpád Olivér azt is elmondta, miszerint a bíró saját döntése, hogy adott kereteken belül szigorúbb ítéletet hoz-e, egyúttal azt gondolja, az állatkínzás bűncselekményt az állampolgárok megtorlásként értékelik: azt szeretnék, hogy elégtételt vegyen a bíróság azért, ami történt, például amikor bántalmaznak, megkínoznak egy állatot, akkor ők is hasonló büntetést kapjanak.

Kitért arra, ha valakinek nem zűrös az előélete, példának okán nincsen tíz büntetése, tiszta erkölcsivel rendelkezik és elkövet egy bántalmazást akkor számos enyhítő körülményt kell figyelembe venni, amelyet alkalmaznak és kell is alkalmazni. „Sok esetben azt látom, hogy az állatkínzásoknál nem ezek a notórius visszaesők és bűnözők követik az állatkínzás bűncselekményt, hanem hirtelen felindulási cselekmények miatt, ezért a büntetéskiszabás nem annyira a legnagyobb szigorral sújt le ezekre az emberekre” – fogalmazott az ügyvéd.

Ezt követően arról is szót ejtett: az adott ügytől függ, hogy a bíróság a büntetéskiszabási körülményeknél szabadságvesztést – amely felfüggesztett is lehet –, vagy elzárást szab ki, amelynek maximális időtartama 60 nap. Akár intézkedést is elrendelhet, amely lehet a megrovás, próbárabocsátás, jóvátételi munka, pártfogó felügyelet és elkobzás egyaránt. „Alapvetőleg inkább a visszatartó, prevenciós jelleget veszem észre az ítéletekben, azoknál az ügyeknél, ahol nincs súlyosabb, halmazati cselekmény, ami a büntetési tétel keretét megemelné” – magyarázta Szép Árpád Olivér.