ENSZ: Fehéroroszország a „teljes büntetlenség” fenntartásával hallgattatja el az ellenvéleményeket
A 2020 augusztusi vitatott választások óta több tízezer embert vettek őrizetbe, civil szervezeteket zártak be és hírügynökségeket nyilvánítottak szélsőségesnek, miközben a kormány „aktív politikát folytat az elkövetők védelme és az elszámoltatás akadályozása érdekében”.
Aszipovicsi, 2022. február 17.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök sajtótájékoztatót tart a Minszktõl délre fekvõ Aszipovicsi településen lévõ katonai támaszponton, ahol a Szövetségi Eltökéltség-2022 kódnevû közös fehérorosz-orosz hadgyakorlat zajlik 2022. február 17-én.
MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko Előzmény:
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint Fehéroroszország elhallgattatja az ellenkező hangokat, és megakadályozza, hogy a jogsértések áldozatainak igazságot szolgáltassanak, ezzel fenntartva az országban a „teljes büntetlenség állapotát”.
Michelle Bachelet ENSZ jogi képviselő szerdán tette közzé jelentését a tekintélyelvű államról, amelyben megállapította, a kormány folytatja az ellenfeleivel, a médiával és másokkal szembeni masszív fellépéseit, és nem vonja felelősségre azokat, akik visszaélést követnek el.
„A vizsgálat nem csak az alapvető emberi jogaival élni próbáló polgárokat ért jogsértéseket fedi le, hanem rávilágít arra is, hogy az áldozatok nem jutnak igazságszolgáltatáshoz. A hatóságok a különvélemények letörésére, a független média és az ellenzéki csoportok visszaszorítására, valamint az elkövetők védelmére törekvő kiterjedt és tartós fellépése a teljes büntetlenség helyzetét teremtik meg Fehéroroszországban.”
A jelentés a 2020. augusztusi, megkérdőjelezett választásokat megelőző időszakot vizsgálja, amely során Alekszandr Lukasenka elnök hatodik ciklusára is hatalmon maradt – számolt be az Al Jazeera.
Bachelet szerint a 2020-as választások után kirobbant hatalmas tiltakozások erőszakos leverése során felesleges és aránytalan erőszakot alkalmaztak, és 2020 májusa és 2021 májusa között legalább 37 000 embert vettek őrizetbe. 2021 végén 969 ember ült börtönben vélhetően „politikai indíttatású vádak” miatt – akik száma március 4-re 1084-re nőtt -, több személyt pedig 10 évre vagy annál hosszabb börtönbüntetésre ítéltek.
A jelentés szerint a civil társadalmi szervezetek, jogvédő csoportok és független média továbbra is célpontok Fehéroroszországban; tavaly októberig 270 civil szervezetet zártak be, 2021 végére pedig 32 újságírót vettek őrizetbe és 13 hírügynökséget nyilvánítottak szélsőségesnek.
Mindemellett letartóztatták, megfélemlítették, fegyelmi szankciókkal sújtották vagy kizárták azokat az ügyvédeket, akik a másképpen gondolkodókat védték, jogsértést emlegettek vagy az ENSZ elé terjesztettek egyes ügyeket. Novemberig 36 ügyvéd veszítette el az engedélyét.
A jelentés megállapította, hogy Fehéroroszország nem csupán elmulasztotta kivizsgálni a potenciális jogsértéseket, hanem „aktív politikát folytatott az elkövetők védelme és az elszámoltatás akadályozása érdekében”, ami „a megtorlások mértékében, az áldozatok és tanúk megfélemlítésében, valamint az ügyvédek és az emberi jogok védelmezői ellen intézett támadásokban tükröződik”.
