10% felett tetőzhet az MNB alapkamata londoni elemzők szerint
A pénzügyi szakemberek felülvizsgálták előrejelzéseiket.
Budapest, 2021. április 24.
A Magyar Nemzeti Bank cégtáblája az épület bejárati kapuja mellett a fõváros V. kerületében a Szabadság tér 8-9. szám alatt.
MTVA/Bizományosi: Róka László A MNB monetáris tanácsa kedden 185 bázisponttal – az előzetes elemzői konszenzust többszörösen meghaladó mértékben – 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A kamatfolyosó két széle 135 bázisponttal emelkedett, az egynapos betét kamata 7,25 százalék, a fedezett hitel kamata 10,25 százalék lett.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja kedd esti helyzetértékelésében azt emelte ki, hogy a magyar jegybank a kamatdöntésről kiadott közleményében a korábbiakkal ellentétben már nem használta a fokozatos szigorítási ütemre utaló kitételt.
A ház elemzői szerint ez arra vall, hogy változás történt az MNB reagáló funkciójában, és a magyar gazdaság növekedési dinamikája a korábbiaknál hátrébb került a fontossági sorrendben.
A Morgan Stanley londoni elemzői közölték: mindezek alapján – és figyelembe véve az inflációs előrejelzés emelését is – az általuk eddig várt 8,90 százalékról 10,00 százalékra módosították az idei harmadik negyedév végére szóló kamatprognózisukat.
A ház nem zárja ki, hogy az MNB az infláció stabilizációja esetén szeptemberben fontolóra veszi a szigorítási ciklus befejezését.
A Morgan Stanley szakértői szerint ugyanakkor magas annak a valószínűsége, hogy a magyar jegybank még októberben is végrehajt egy 25 bázispontos kamatemelést, és így az alapkamat 10,25 százalékon tetőzhet az idei negyedik negyedévben.
A cég eredeti előrejelzését 135 bázisponttal meghaladó új kamatemelési prognózis a Morgan Stanley szerint csak marginális lefelé ható nyomást gyakorol a magyar hazai össztermék (GDP) növekedési dinamikájára, mivel a jelzáloghitel-kamatokra megállapított felső korlát továbbra is visszafogja a monetáris politikából a háztartások költségvetésére átszűrődő transzmissziós hatást.
A ház londoni elemzőinek várakozása szerint ugyanakkor 2023-ban már meredekebb ütemben lassul a hazai kereslet, és ez viszonylag gyorsan magával húzza lefelé az inflációt.
A Morgan Stanley elemzői szerint ennek alapján 2023 közepétől lehetővé válik az MNB számára egy enyhítési ciklus elkezdése. A cég keddi előrejelzése szerint mindezt egybevetve a jövő év végéig 7,50 százalékra, vagyis 275 bázisponttal csökkenhet a magyar jegybank alapkamata.
Ez is jelentősen korrigált előrejelzés: a ház eddig 2023 negyedik negyedévére valószínűsítette az MNB enyhítési ciklusának kezdetét, és jövőre csak 90 bázispontos kamatcsökkentéssel számolt.
Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja kedd esti helyzetértékelésében hangsúlyozta, hogy a forintra változatlanul számos tényező gyakorol nyomást, köztük a magyar folyómérleg-egyenleg hiányának növekedése, a globális kamatkörnyezet szigorodása, valamint a befektetők kockázatvállalási hangulatának romlása.
A cég várakozása szerint mindezek alapján az MNB agresszív ütemben folytatja monetáris politikájának szigorítását, és az idei év végéig 10,50 százalékra emeli alapkamatát. A Capital Economics elemzői felidézik, hogy eddigi prognózisuk 8,20 százalékon tetőző MNB-alapkamatot valószínűsített 2022-re.
MTI
