Több mint egymilliárd tengerparti állat főhetett halálra a hőhullámban Brit Kolumbiában
Az 50 °C feletti part menti hőmérséklet és az apály a kagylók és a tengeri csillagok tömeges pusztulásához vezetett.
Fotó: Unsplash/Peter Secan 
Chris Harley június végén a vancouveri Kitsilano Beach-en sétált, és „halálszagot” érzett. A tengeri sziklákat több tízezer kagyló, tengeri csillag és csiga borította, amelyek a hőségben bűzös szagot árasztottak.
„Eléggé megdöbbentem”
– mondta.
Harley, a Brit Kolumbiai Egyetem tengerbiológusa most úgy becsüli, hogy a múlt heti rekordot döntő hőhullám Brit Kolumbiában több mint egymilliárd, a Salish-tenger partvidékén élő tengerparti állatot pusztíthatott el. Az eredmények rávilágítanak a hőhullám szeizmikus hatásaira, amelyet már több száz emberi halálesettel hoztak összefüggésbe, miközben az ökológiai áldozatok száma továbbra is feltáratlan.
Miközben a hőmérséklet Vancouverben megdöntötte a 40 Celsius-fokot, és a hőmérséklet még ennél is magasabb volt a belvárosban, a Harley csapata által használt infravörös kamerák 50 Celsius-fok feletti hőmérsékletet regisztráltak a sziklás part menti élőhelyeken. Harley szerint a szárazföld és a tenger találkozásánál élő árapály-menti állatok, például a kagylók, rövid ideig elviselik a 30 fokos hőmérsékletet is. A perzselő hőség azonban a délután közepén tapasztalt apályokkal együtt több mint hat órán keresztül veszélyes kombinációt alkotott.
„Egy kagyló a parton bizonyos szempontból olyan, mint egy kisgyerek, akit egy forró napon az autóban hagynak. Ott ragadnak, amíg a szülő vissza nem jön, vagy ebben az esetben, amíg a dagály vissza nem jön, és nagyon keveset tehetnek. Ki vannak szolgáltatva a környezetnek. Szombaton, vasárnap és hétfőn pedig a hőhullám alatt olyan meleg volt, hogy a kagylók semmit sem tudtak tenni”
– mondta Harley.
A vízminőségre is hatással lesz
Vasárnap reggel a szagok miatt Harley és egy diákokból álló kutatócsoport több partvidéket kezdett el átvizsgálni, többek között Nyugat-Vancouverben és a Sunshine Coaston. Végtelen sorban fedezték fel a kagylókat, amelyeknek a héjában jóformán megfőtt hús volt, valamint más elpusztult élőlényeket, köztük tengeri csillagokat és pajzstetveket. Harley kiszámította a kis területeken talált elpusztult állatok számát, és megszorozta az élőhely méretével a Salish-tengerben, amely a Campbell folyó és a washingtoni Olympia között húzódik.
„Körülbelül 2000 kagyló fér el egy tűzhely méretű területen. Képzeljük el, hány tűzhely elférne a Stanley Parkban, és aztán hány Stanley Park fér el a Salish-tengerben. Tehát ha minden nagyobb partvonalon néhány száz vagy néhány ezer kagylót veszítünk el, akkor ez gyorsan nagyon-nagyon nagy számot jelent”
– mondta.
A pusztulás átmenetileg hatással lesz a vízminőségre is, mivel a kagylók segítik a tenger szűrését, mondta Harley. Bár a kagylótelep valószínűleg egy-két éven belül helyreáll, Harley megjegyezte, hogy a hőhullámok az éghajlatváltozás miatt gyakrabban és nagyobb súlyossággal fognak előfordulni.
„Előbb-utóbb egyszerűen nem leszünk képesek fenntartani ezeket a szűrő, táplálékot adó populációkat a partvonalon, vagy közel sem lesznek olyan mértékűek, mint amilyenekhez hozzászoktunk”
– mondta.
Chris Neufeld, a Vancouver-szigeten található Bamfield Marine Sciences Centre kutatója elmondta, hogy nem lepte meg Harley megállapítása.
„Nagyon elkeserítő volt rájönni, hogy valójában ebben a pillanatban vagyunk, amit már régóta megjósoltunk”
– mondta.
Neufeld elmondta, hogy Brit Kolumbia körülbelül 60 ezer kilométernyi lineáris partvonallal rendelkezik, ami kilencszerese a Victoria és Halifax közötti távolságnak. A partok nagy része távoli és nehezen megközelíthető, így nehéz felmérni a hőhullám okozta károk teljes mértékét.
„Minden bizonnyal a partvidék léptékét tekintve sokkal nagyobb lehet. De még nincsenek meg az adataink ahhoz, hogy ezt megállapíthassuk. A hatások kiterjedhetnek az óceánra is, ahol a térségben a víz hőmérséklete 3 fokkal ugrott meg”
– figyelmeztetett Neufeld.
Hozzátette, a tengeri alapfajok, mint például a korallzátonyok, a hínárok és a tengeri füves rétek a hűvösebb hőmérséklettől függnek. A kutatók idén nyáron érzékelőket telepítenek a Vancouver-sziget körüli tengeri élőhelyekre, hogy dokumentálják a hőhullám hatásait.
Harley elmondta, hogy a Georgia-szorosban és Washington államban már felfedeztek hasonlóan elpusztult kagylókat. A CBC szerint azt tervezi, hogy ellátogat az Öböl-szigetekre és a Vancouver-szigetre, hogy megerősítse az ottani tengerparti elhalálozásokat, azzal a céllal, hogy már jövőre publikáljon egy lektorált tanulmányt. Elmondása szerint a halálesetek arra emlékeztetnek, hogy a környezetet súlyos következményekkel sújtják a szélsőséges időjárási események.
„Ha ez nem tetszik nekünk, akkor keményebben kell dolgoznunk a kibocsátás csökkentésén, és más intézkedéseket kell hoznunk az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére”
– mondta.
