Szemétégetéssel termelne elektromos áramot az Egyesült Arab Emírségek

Az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városának, Dubajnak a látképe a kikötővel 2021. július 19-én. MTI/AP/Jon Gambrell
not image

Nagy Noel

2021. július 31. - 02:40

Az Egyesült Arab Emírségek újabb innovációval állt elő, hogy megoldja a hulladékgazdálkodási problémáját, ez azonban vitatott megítélésű környezetvédelmi szempontból.

Mint arról a Bloomberg is beszámolt, erre találták ki megoldásul, hogy a világ egyik legnagyobb hulladékégető üzemét fogják megépíteni, ami kifejezetten elektromos energiává alakítja át a növekvő mennyiségű szemetet.

A közel-keleti olajmonarchia ebből kifolyólag egy 1.1 milliárd dolláros (350 milliárd forint) projektet indított, amellyel világelsők akarnak lenni ezen a téren. Már hasonló, kisebb üzemeket építettek már az Emírségekben, egészen pontosan Sharjah emírségben.

Habár ez a módszer papíron meglehetősen ötletes környezetvédelmi szempontból is, nem lehet elmenni amellett a tény mellett, hogy bizony ez is részt vesz a károsanyag-kibocsátásban, még ha nem is akkora mennyiségben, mintha csak szimplán égetnek a szemetet.

A szakértők ezzel kapcsolatban mindig azt javasolják, hogy csak azokat a hulladékokat használják fel elektromos áram generálására, amik már biztosan nem újrahasznosíthatók, hogy a nullához közeli legyen minden országnak a kibocsátása.

Ráadásul az Egyesült Arab Emírségek is megfogalmaztak magának azt a célt, hogy 2050-re minden karbonkibocsátó tevékenységet felszámolnak és zölddé alakítják az országot. A hulladékprobléma azonban meglehetősen jelentős, így ehhez a módszerhez kell jelenleg nyúlni.

A helyi állami becslések szerint a házi szemetek kétharmadát elektromos energia termelésére tudják így fordítani, ami egy meglehetősen magas szám. Bár az Emírségekben van több hulladékszelektáló üzem, olyan már nem sok van, amely új terméket is tud létrehozni az újrahasznosítható hulladékból.

Sok más országhoz hasonló az Egyesült Arab Emírségek is azokra az országokra számíthatott, amelyek hulladékot importáltak – mint például Kína -, ám ezek az országok egyenként elkezdtek felhagyni ezen gyakorlatukkal, akik meg nem, mint Törökország, azokra pedig a környezetvédők helyeznek egyre nagyobb nyomást.