Az mRNS-oltóanyagok a fertőzést és a tüneteket is megszüntetik
A New England Journal of Medicine (NEJM) által végzett kutatás során több tízezer egészségügyi dolgozót vizsgáltak, akik a Pfizer/BioNTech vagy a Moderna oltóanyagait kapták meg, az eredmények pedig rendkívül biztatóak.
Georgia állam közegészségügyi minisztériuma által közreadott kép egy egészségügyi dolgozóról kezében koronavírus elleni oltóanyaggal teli fiolákkal Savannah város egészségügyi központjában 2020. december 15-én. Az Egyesült Államokban elõzõ nap kezdõdött meg a koronavírus elleni oltási kampány. A Pfizer és a BioNTech vállalatok által közösen kifejlesztett vakcinát elõször az egészségügyi dolgozók és az idõsotthonokban élõk kapják meg. A Pfizer-vakcinát a benne található, rendkívül sérülékeny mRNS miatt -75-80 Celsius fokon szükséges tárolni.
MTI/EPA/Georgia állam közegészségügyi minisztériuma
A tavaly év végén lefolytatott harmadik fázisú tesztelések során megállapításra került, hogy a Moderna oltóanyaga a második oltást követő második héten 94,1 százalékban, míg a Pfizer/BioNTech vakcinája a második dózis utáni hetedik napon 95 százalékban bizonyul hatékonynak a koronavírus-fertőzés ellen.
Az eredmények nyilvánosságra hozatalát követően az Egyesült Államokban egyre több fertőzöttet regisztráltak, emellett elkezdtek megjelenni az új variánsok is, így az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) gyorsított eljárás keretein belül engedélyezte mindkét mRNS-alapú oltóanyag alkalmazását.
A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i és Los Angeles-i egészségügyi intézményeiben egyidőben, december 16-án kezdték meg az egészségügyi dolgozók beoltását, mindezt azelőtt két héttel, hogy az intézményekben előírták a dolgozók heti szintű kötelező jellegű tesztelését, az elindult program pedig lehetővé tette, hogy monitorozzák a tünetmentes fertőzötteket, akik az oltás után kaphatták el a vírust.
A NEJM kutatói ezeket az adatokat elemezték, melyek alapján tavaly december 16-a és 2021 februárja között összességében 36 659 egészségügyi dolgozó kapta meg legalább az oltóanyag első dózisát, közülük pedig 28 184 ember részesült a második adag oltásban is.
Az adatokból kiderült, hogy a beoltottak közül 379 főnél állapították meg a koronavírus-fertőzést, legalább egy nappal az oltás után, 71 százalékuk az első dózist követő két héten belül kapta el a vírust. A mindkét adaggal beoltott dolgozók közül mindössze 37 ember fertőződött meg, közülük pedig 22-en a második adagot követő hét napon belül.
A második oltást követő két hétben összesen hét ember fertőződött meg, akik pozitív PCR-tesztet is produkáltak, az adatokból pedig megállapítható, hogy a kórházakban beoltott dolgozók esetében mindössze 0,05 százalékos volt a pozitív tesztek valószínűsége.
Az összes vizsgált minta alapján az oltást követő pozitív tesztek aránya Los Angelesben 0,97 százalék, San Diegóban pedig 1,19 százalék volt, melyek magasabb értékek, mint amiket a klinikai tesztek során kaptak a kutatók. Ezt magyarázhatja a folyamatos tesztelés, illetve a demográfiai eltérések is: az egészségügyi dolgozók sokkal inkább ki voltak téve a fertőzés kockázatának, valamint sokkal fiatalabbak voltak, mint a klinikai vizsgálatokon résztvevők.
Az adatok összesítésével tisztán látszik, hogy az oltások valóban hasznosak a vírus ellen, a járványügyi intézkedéseket azonban továbbra is be kell tartani, tehát saját, és mások egészsége érdekében szükséges a helyes maszkviselés, a távolságtartás, és a gyakori tesztelés.
