Az internetes keresési előzményeink kellhetnek a jövőben, hogy hitelt kapjunk?

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) négy kutatója szerint a pénzintézetek elnézőbbek lennének az ügyfelekkel szemben, és hamarabb adnának ki hitelt vagy kölcsönt, amennyiben hozzáférésük lenne az ügyfél internetes keresési előzményeire és az online fogyasztási szokásaira.

Olyan elmélettel álltak elő az IMF kutatói, amely most minden összeesküvés-elmélet hívő elméjének motorját teljes fordulatszámra pörgette, ugyanis egy új blogbejegyzésben amellett érveltek, hogy az ügyfélnek lenne jó, ha a bankok és egyéb pénzintézetek hozzáférést szerezhetnének a keresési előzményeikhez és vásárlási szokásaikhoz. Soron kívül Ezt a férfit keresi a rendőrség a szentesi gyilkosság ügyében

A kutatók szerint ezt a pénzintézetek arra használnák fel, hogy elnézőbbek legyenek azokkal szemben, akikről „rendre megfeledkeznek” – írja az Interesting Engineering. Ezt azzal indokolták, hogy a bankok a válsághelyzetek idején általában a „megbízható” és „hosszú távú” ügyfeleiket részesítik előnyben, amikor hitelek és kölcsönök kihelyezéséről van szó.

Leegyszerűsítve tehát a javaslat szerint azért cserébe, hogy a bankok a legszemélyesebb adatainkhoz hozzáférhessenek, sokkal személyesebb kapcsolat alakulhatna ki a pénzintézetek és az ügyfelek között, mely az ügyfél javát szolgálnák – állítják. Azt ugyanakkor elismerik a kutatók is, hogy ez nagyon mély beavatkozás lenne az ügyfél magánszférájába, így valószínűleg ez nem fog realizálódni.

A kutatók ráadásul csak az elméleti alapját fektették le az egésznek, ugyanis nem magyarázták meg, ez mégis hogyan működne a gyakorlatban, így azt sem tudjuk, hogy például a Facebook esetében mi a helyzet, hogy közvetlenül a mi pénzintézeteinkkel kommunikálnának, vagy inkább adatot kellene gyűjteniük és továbbadniuk.

Többek számára ez egy disztópikus, orwelli világot fest fel, ugyanis bár a kutatók azzal érvelnek, hogy ezzel több pénzügyi szolgáltatáshoz férhetne hozzá az átlagos állampolgár, az emberek valószínűleg tényleg úgy érzékelnék ezt, mint a magánszféra felszámolása, és nem lenne elegendő számukra a megemlített „pénzügyi kompenzáció”.