Dollár
390,77 Ft
Euró
399,10 Ft
Font
472,36 Ft
Bitcoin
22,946 $

Az IKEA Franciaországban pereskedik kémkedés vádjával

Fotó: Flickr/Ian Muttoo
not image

Borbély Fanni

2021. március 22. - 18:25

A svéd bútorgyártó francia leányvállalata azzal vádolja a vállalatot, hogy egy kidolgozott rendszert működtet az alkalmazottak és az álláskeresők megfigyelésére.

Az IKEA francia leányvállalata most bírósághoz fordult az ügyben, azzal vádolva az anyacéget, hogy magánnyomozók és rendőrök segítségével működtet egy bonyolult rendszert az alkalmazottak és az álláskeresők kémlelésére. Az IKEA France, mint vállalati szervezet, valamint több volt vezetője ellen a versailles-i bíróságon folytatnak eljárást, a vezetőkre pedig akár börtönbüntetés is várhat.

Soron kívül Gyurcsány Ferenc visszatért: az egész egy politikai csalás volt

A Le Canard Enchaîné és a Mediapart oknyomozó kiadványok 2012-ben tárták fel a megfigyelési rendszert, a bírák pedig a Force Ouvrière szakszervezet jogi panaszát benyújtva kezdték meg a nyomozást. Az ügyészek szerint az IKEA France francia műveletei során „kémrendszert” hozott létre, több száz meglévő és leendő személyzet magánéletével kapcsolatos információkat gyűjtve, beleértve a bűnügyi nyilvántartásokra vonatkozó bizalmas információkat is.

A leleplezések óta a vállalat négy vezetőt bocsátott el, azonban a 10 000 embert foglalkoztató IKEA France-nak még 3,75 millió euró (1,4 milliárd forint) bírságot is ki kell fizetnie. A bíróság elé állított 15 ember között vannak olyan korábbi üzletvezetők és vezetők is, mint Stefan Vanoverbeke volt vezérigazgató és elődje, Jean-Louis Baillot. Mindkét férfi jelen volt a bíróságon hétfőn, ám nem voltak hajlandók kommentálni az ügyet. A vádlottak között azonban négy rendőr is van, akiket bizalmas információk átadásával vádolnak.

A vádak magukban foglalják a személyes adatok illegális összegyűjtését, az illegálisan gyűjtött személyes adatok fogadását és a szakmai titoktartás megsértését, mely vádak többsége akár 10 év szabadságvesztéssel is sújtható. A rendszer középpontjában állítólag Jean-François Paris állt, az IKEA France korábbi kockázatkezelési igazgatója, aki az ügyészek szerint rendszeresen küldött névlistákat magánnyomozóknak, akiknek éves juttatása együttesen akár 600 ezer euró (220 millió forint) is lehetett – derül ki a bírósági dokumentumokból.

A bíróság vizsgálja az IKEA 2009 és 2012 közötti gyakorlatait, ám az ügyészek szerint ezek az ügyletek csaknem egy évtizeddel korábban kezdődtek. Paris egy esetben például azt akarta tudni, hogy egy alkalmazott hogyan engedheti meg magának, hogy vadonatúj BMW kabriót vezessen. Ilyen üzenetek általában Jean-Pierre Fources-hez, az Eirpace megfigyelő cég főnökéhez kerültek.

Fources ezután bizalmas információkat küldött Parisnak, amelyeket az ügyészek szerint a STIC rendőrségi adatbázisból kapott a négy tiszt segítségével. Az ügyészek szerint az információáramlás akár mindkét irányban működhetett, az IKEA France belső dokumentumában ugyanis azt írják, hogy az alkalmazottról szóló jelentést átadták a rendőrségnek, „hogy a vállalaton kívüli jogi eljárás útján megszabaduljanak ettől a személytől”.

A The Guardian úgy értesült, hogy Emmanuel Daoud, az Ikea France ügyvédje elismerte, hogy az eset „szervezeti gyengeségeket” tárt fel. Elmondta, hogy a társaság azóta egy akciótervet hajtott végre, amely magában foglalta a felvételi eljárások teljes átalakítását. Az 1943-ban alapított svéd IKEA összeszerelésre kész bútorait és kiegészítőit világszerte mintegy 400 üzletben értékesítik.