Egyre rosszabb az állatok helyzete Magyarországon, az örökbefogadási kedv is romlik
A Noé Állatotthon Alapítvány szóvivője szerint egyre több állatbantálmazási ügyre derül fény, míg az örökbefogadási kedv egyre csökken, aminek a járványhelyzethez lehet köze.
Fotó: Unsplash/Sasha Sashina 
Soha jobbkor nem jöhetett volna az Állatvédelmi Kódex, hiszen jelen pillanatban egyik legnehezebb korszakát éljük a magyar állatvédelemnek, elképesztő módon megugrott a bajba jutott állatok száma – fogalmazott a Noé Állatotthon Alapítvány szóvivője az Infostart beszámolója szerint.
Egyes becslések szerint háromszor-négyszer több a kóbor állat, és az ismertté váló állatbántalmazások, a rossz tartás, és a nem az állat jóléte szerinti gondozások száma pedig duplájára nőtt a közelmúltban. Schneider Kinga elmondta, hogy míg a megélhetési nehézségek és a költözési hullámok létbizonytalanságot okoztak az emberekben, az örökbefogadási kedv nagy mértékben csökken.
A Noé Állatotthon Alapítvány úgy véli, hogy a koronavírus-járvány miatti létbizonytalanság sokakat elrettent az örökbefogadástól, de a már meglévő állatok helyzetén is ronthat, hiszen ők az elsők, akik bajba kerülnek, ha a gazdi életében változás következik be.
Újabb 31 kutya számára kér segítséget a Szekszárdi Kutyamenhely
Schneider rámutatott, hogy a most elfogadott kódex lefedi a napjaink égető problémáinak számító állatvédelmi kérdéseket, például az állatjólét, az állatkísérletek, a fenntarthatóság és a természetvédelem terén. Az állatvédelmi és állatjóléti jogszabályokkal kapcsolatban a szóvivő elmondta, hogy ez egy bonyolult és összetett rendszer, és ennek a része az állatvédelmi törvény és a büntető törvénykönyv.
„De ugye tudjuk, hogy minden törvény annyit ér, amennyit betartanak és betartatnak belőle, ebből a szempontból igencsak gyerekcipőben járunk, bár a törekvések elindultak, de ez még mindig nem elegendő” – hangsúlyozta Schneider.
Elmondta, hogy ebből a szempontból is nagyon fontos a kódex, mivel alátámasztja az emberek tájékoztatásának szükségességét arról, hogy a felelősségvállalás egyéni döntés, de céges, szervezeti formában is szükséges. Úgy véli, hogy az Állatvédelmi Kódex egy iránymutatás, aminek akkor lesz értelme igazán, ha minél több vállalat, szervezet és oktatási intézmény csatlakozik hozzá, melyek komolyan veszik az abban foglaltakat és a gyakorlatban is magukévá teszik.
