Afgán válság: Kétségbeesett szülők saját csecsemőiket adják el a túlélésért
Korábban soha nem látott humanitárius válság van kibontakozóban Afganisztánban, ahol a tálibok hatalomátvétele óta további kilencmillió ember küzd súlyos élelmiszerhiánnyal.
Más országrészekbõl elmenekült afgánok hazaindulnak kabuli táborukból 2021. október 11-én. Az országot elfoglaló iszlamista tálibok utazási lehetõséggel és készpénzes támogatással ösztönzik a menekültek hazatérését.
MTI/EPA 
Az új szülők elmondták, hogy eladták csecsemőiket, csak hogy legyen elég pénzük a többi gyermekük etetésére. Alig két hónappal a hatalomátvétel után az életkörülmények olyan gyorsan romlottak Afganisztánban, hogy ez máris a világ legnagyobb humanitárius katasztrófája lehet – még a jemeni helyzetnél is rosszabb.
A nincstelen polgárok között van olyan házaspár, akik 400 fontért adták el újszülött gyermeküket, amiből a család „néhány hónapot átvészel”. A baba addig marad náluk, amíg meg nem tanul járni, majd elviszi a férfi, aki megvásárolta a gyermeket. Azt mondták nekik, hogy majd feleségül veszi a gyermekét, ha felnő – írja a BBC.
Az apa, aki korábban szemetet gyűjtött, és most nem tud pénzt keresni, azt mondta:
„Éhezünk. Jelenleg nincs lisztünk, nincs otthon olajunk. Nincs semmink. A lányom nem tudja, mi lesz a jövője. Nem tudom, hogy mit fog érezni. De meg kellett tennem”.
Az ENSZ élelmezési világprogramja szerint 22,8 millió ember – Afganisztán 39 milliós lakosságának több mint fele – akut élelmiszerhiánnyal küzd, és „az éhhalál felé menetel”. Ehhez képest augusztusban, amikor Asraf Ghani nyugati támogatású kormánya még hivatalban volt, ez a szám 14 millió volt. David Beasley, az élelmezési program ügyvezető igazgatója szerint:
„Gyermekek fognak meghalni. Az emberek éhen fognak halni. A dolgok sokkal rosszabbra fordulnak”.
Egymillió afgán gyermeket fenyeget az éhhalál veszélye.
Az ország nagymértékben függ a külföldi segélyektől, és a dollármilliárdos támogatásokat visszatartották a nemzetek, amelyek még mindig azon töprengenek, hogy hogyan bánjanak el a keményvonalas iszlamista vezetőkkel. Az ENSZ új adatai azonban gyorsabb cselekvésre késztethetik a világ vezetőit.
Az élelmezési ügynökségnek havonta akár 161 millió fontra is szüksége van ahhoz, hogy a tél közeledtével Afganisztán közel 23 millió sebezhető emberét részben ellássa. Segélyszervezetek sürgetik a tálibok uralma alatt az emberi jogok miatt aggódó országokat, hogy lépjenek kapcsolatba az új uralkodókkal, hogy megakadályozzák az összeomlást, amely szerintük a 2015-ös szíriai kivándorláshoz hasonló migrációs válságot idézhet elő, amely egész Európát megrázta.
