A humanitárius válság mélyülésével egyre többen hagyják el Afganisztánt
Az ENSZ szerint Afganisztánban hamarosan az „egyetemes szegénység” állapota lehet úrrá, miközben a külföldi evakuációs műveletek leállása után is rengetegen hagyják ott az országot.
Afgán menekültek érkeznek a tiranai repőtérre 2021. augusztus 27-én hajnalban. Az Egyesült Államok és szövetségesei légi úton menekítik ki Kabulból a külföldi állampolgárokat és a velük együttműködő afgánokat, miután az iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán csaknem egészét. MTI/EPA/Malton Dibra 
Előzmény:
Az elmúlt három napban több mint 250 külföldi állampolgár hagyta el Afganisztánt, mondta Zalmay Khalilzad, Washington különleges küldötte, a tálibokkal kötött sokat kritizált alku kiharcolója. A tavalyi megállapodás kimondta, az Egyesült Államok és a NATO katonái biztonságos keretek között hagyhatják el a helyszínt, de a kritikusok szerint túl sokat engedett a szélsőséges csoportnak.
Khalilzad Twitteren dicsérte Katart, akiknek állami légitársasága segített az evakuációban, és a „tálibok együttműködését”, ami révén rengetegen hagyhatták el az országot, írja a Euronews.
Azonban több száz afgán, többen amerikai állampolgársággal és zöldkártyával, továbbra is az északi Mazar-i-Sarif városában rostokolnak, várva, hogy valaki kimentse őket, a tálibok ugyanis papírok hiányára hivatkozva nem engedik őket ki onnan.
Mindeközben a gazdasági és humanitárius válság is romlik. Az ENSZ fejlesztési ügynöksége szerint Afganisztán az „egyetemes szegénység” határán egyensúlyoz és 2022 feléig el is érhetik ezt az állapotot, ha nem élénkítik sürgősen a helyi közösségeket és azok gazdaságát, jelenleg azonban a lakosság 72%-a szegénynek minősíthető.
Kanni Wignaraja, a fejlesztési ügynökség ázsiai és csendes óceáni igazgatója szerint a tálibok 2001-es elűzése óta komoly gazdasági fejlődésen ment át az ország: az egy főre eső jövedelem több, mint a duplájára emelkedett, a születésnél várható élettartam kilenc évet nőtt, hat helyett pedig 10 évre emelkedett az iskolában töltött évek száma, „és még a nőket is bejuttattuk az egyetemre.”
Szerinte azonban Afganisztán most „humanitárius és fejlődési katasztrófával” néz szembe a politikai bizonytalanság, a befagyasztott tartalékok, az összeomló pénzügyi rendszer, az emiatt a helyi bankokra nehezülő teher és a koronavírus-járvány miatt.
Az ENSZ szerint 2021 végére minden második afgán gyermek kórosan alultáplált lesz, ráadásul a súlyos aszályok mellett már vízhiány is sújtja az országot: kilencmillió afgán lakosnak nincs hozzáférése tiszta vízhez.
