A mesterséges intelligencia szerint decemberben lesz vége a koronavírus-járványnak

not image

Kulcsár Péter

2020. május 1. - 17:30

Informatikusok és adatelemzők próbálták nemrég megválaszolni azt a kérdést, ami mindannyiunk fejében ott rejtőzik: vajon mikor lesz vége a pandémiának?

Az előrejelzésükhöz egy SIR nevű matematikai modellt használtak, amely a terjedés sebességét számolja a felgyógyultak függvényében.

A Szingapúri Technológiai Egyetem (SUTD) kutatói a modellbe betáplálták a regisztrált koronavírus-fertőzöttekről, az elvégzett tesztekről és az eddigi halottakról szóló adatokat, majd az algoritmus segítségével kiszámolták a COVID-19 élettartamát.

Általánosságban azt az eredményt kapták, hogy a járványnak globálisan decemberig húzódhat. Az országonkénti megoszlás egyébként eltérő – Ausztráliában júniusban, Olaszországban csak októberben zárulhat a pandémia.

A kutatók figyelmeztettek, hogy a modell és az adatok tökéletesen nem tudják imitálni a kórokozó dinamikus természetét és bonyolultságát, viszont bíznak benne, hogy a mesterséges intelligencia által készített jóslataikkal segíthetnek a korlátozások feloldásának időszerű megítélésében.

Az emberi történelem során kialakult járványok evolúciója egyáltalán nem véletlenszerű. Mindegyik kórokozónak van egy bizonyos életciklusa, ami a pandémia kitörésével kezdődik, majd felgyorsul és kicsúcsosodik, végül pedig lelassul és fokozatosan eltűnik. Mindegyik szakaszt befolyásolják az adott országok rendeletei és óvintézkedései, valamint az egészségügyi ellátórendszer állapota.

Az SUTD tudósainak és mérnökeinek a lehető legpontosabb becslésekhez nagyon sok információt kellett begyűjteniük. Az Our World in Data COVID-19 adatbázisát használták fel a kutatásuk során, amelyben az Európai Járványmegelőzési Központ által megerősített koronavírus-fertőzöttek és -halálesetek találhatóak.

A csapat ezután a saját matematikai modelljükkel térképezték fel az esélyét a vírus elterjedésének és annak, hogy hány ember fertőződhet meg a jövőben. A számok végül egy harang görbét formáltak, amelyen látszik a gyorsulás, a csúcspont és a pandémia vége.

A kutatók kiemelték, hogy óvatossággal kell kezelni az előrejelzésüket. A túlságos optimizmus a lakosság korai fegyelmezetlenségéhez vezethetne, a kormányok sokkal bátrabban enyhítenének a szabályozásaikon, ez pedig a pandémia elhúzódását jelentené.

Hozzátették, a modell pontossága nagy mértékben függ az adatok minőségétől, amelyek sokszor megbízhatatlanok, mivel minden ország más módszereket használ a koronavírus-betegek regisztrálásánál.

A mesterséges intelligencia algoritmusai nem képesek megjósolni a kormányok intézkedéseinek hatásait sem. Például Szingapúr meghosszabbított lezárásai a görbét korábban lapíthatják, míg az Egyesült Államok társadalmi távolságtartással kapcsolatos enyhítései elcsúsztathatják a pandémia végét.

Az előrejelzések olyan országok számára sem nyújthatnak támpontot, amelyek még a koronavírus-járvány kitörésének elején járnak, mivel a kórokozó életciklusának kis részéből állnak rendelkezésre az adatok.

“A becsléseink történelmi alapokon nyugszanak, a jövőt nehezebb előrejósolnunk. Azokban az országokban, ahol az epidémia első hullámai kezdődnek, a helyi kormányok korlátozásaitól függhet a pandémia lefolyásának alakulása.”

áll az SUTD kutatásának egyik cikkelyében.

Nem minden maszk nyújt megfelelő védelmet a koronavírussal szemben: