Varga Mihályék megtartanák a magyar gazdasági növekedést

A kormány kiemelt célja, hogy a háború és a szankciók negatív hatásai ellenére a gazdasági növekedés fennmaradjon Magyarországon – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség – HIPA konferenciáján hétfőn Budapesten.

A kabinet intézkedései közül kiemelte: egyes élelmiszerekre és az üzemanyagra ársapkát vezettek be, megőrzik a nyugdíjak értékét, a kamatokat év végéig befagyasztották, továbbá a kis- és közepes vállalkozások részére 350 milliárd forintos támogató programot vezettek be. Soron kívül Pünkösd: vasárnap és hétfőn is zárva lesznek az üzletek

Miután Magyarországon a gazdaság az első fél évben 7,3 százalékkal nőtt, ebben az évben 4,5 százalékkal bővülhet a GDP; 2023-ban lassulás várható, de az év második felétől már kedvező tendenciákra lehet számítani – mondta Varga Mihály.

A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a 2022-es hiánycélt tavaly 5,9 százalékról 4,9 százalékra csökkentették, átütemezték a halasztható kormányzati beruházásokat, a költségvetési szerveknél takarékos gazdálkodást rendeltek el, továbbá tavasszal is jelentettek be konszolidációs intézkedéseket a büdzsé egyensúlya érdekében.

Május óta gyakorlatilag alig nőtt a hiány

Óriási eredménynek nevezte azt, hogy május óta gyakorlatilag alig nőtt a hiány, szeptemberben pedig többletes volt az államháztartás. Reményeik szerint októberben is sikerülni fog ezt felmutatni – tette hozzá.

Az Európai Unióval a tárgyalások utolsó fázisánál tartanak, a „konstruktív párbeszéd” eredményképpen „ambiciózus helyreállítási tervet” dolgoztak ki, amely a demográfia, a zöld átmenet, a fenntarthatóság, az infrastruktúra és a digitalizáció területére is kiterjed – mondta. November közepére végre is hajtják a megbeszéltek szerint a tervek egy részét, így lehetőség nyílik arra, hogy a helyreállítási és kohéziós források még idén megnyíljanak az ország számára – hangsúlyozta.

Varga Mihály úgy fogalmazott: Magyarország az elmúlt években a válságokból gazdasági értelemben megerősödve került ki, és bízik abban, hogy ezúttal is így lesz. „Bár fizikailag közel vagyunk az ukrajnai háborúhoz, középtávon a gazdasági kilátások mégis jobbak, mint számos másik, távolabb fekvő uniós országban” – mutatott rá, jelezve, hogy a magyar gazdaság idén a térség egyik legnagyobb növekedését érheti el.

Az USA az ország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere

A pénzügyminiszter beszélt arról is, hogy az Amerikai Egyesült Államok az ország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelmi forgalom 7,1 milliárd dollárt tett ki tavaly, ebből a magyar export 4,2 milliárd volt.

Megjegyezte, hogy több mint 1700 amerikai vállalat van jelen az országban, ezek közül 92-vel stratégiai partnerséget is kötött a kormány. A járvány első évében, 2020-ban ezek a társaságok 2496 új munkahelyet hoztak létre itt, a rá következő évben pedig további ezret – emelte ki.

A minisztérium a konferencia apropóján kiadott közleményében jelezte: a háború hatásai elleni védekezéshez jó alapot ad, hogy az elmúlt évtizedben 3,7 millióról 4,7 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliség rekordalacsony és a beruházások is jól alakulnak.

Felhívták a figyelmet: a kormány oly módon biztosítja a forrásokat az adóegyszerűsítésekre, a gyármentő programra és az energiaigényes kisebb cégek támogatására, hogy közben a költségvetési egyensúlyt is megőrzi. Ezen intézkedéseknek köszönhetően Magyarország finanszírozása a romló külső környezet ellenére is biztosított, a magyar papírok többszörös túljegyzés mellett kelnek el az aukciókon – hangsúlyozták.

(MTI)