Komoly gazdasági veszélyekre figyelmeztette az USA-t az egyik legnagyobb bank
A világ egyik legnagyobb bankjának tekinthető Deutsche Bank heves vitát kiváltó jelentést tett közzé, amelyben komoly veszélyekre figyelmeztette a Egyesült Államokat a gazdaság terén.
A Tokiói Értéktõzsde fõ mutatója, a Nikkei 225 index (b) és a New York-i tõzsdeindex, a Dow Jones (j) napi alakulását ábrázoló elektromos kijelzõ elõtt megy el egy férfi Tokióban 2018. december 25-én, amikor 5,01 százalékos eséssel zárt a Nikkei 225 mutató. A tokiói tõzsdeindex az elõzõ napi Wall Street-i fejleményeket követve zuhant a korábbi legalacsonyabb, 2017. áprilisi szint alá.
MTI/EPA/Franck Robichon 
A német bank már a jelentés címében is jelezte, hogy az infláció komoly probléma lehet még az USA-ban – írja a The Hill. A riport szerint ugyanis az amerikai makrogazdasági politika, a kormány szerepe a gazdaságban a legnagyobb változáson megy keresztül az elmúlt 40 évben.
Mint fogalmaztak, éppen emiatt, hogy növekszik a kormány szerepe a gazdaságban és ekkora változás történik a makrogazdaság terén, aggodalmukat fejezték ki, hogy ez „kényelmetlen” szintű inflációt hozhat majd.
Az amerikai hírportál megfogalmazása szerint a német bank még enyhén fejezte ki magát jelen esetben, mert az Egyesült Államok gazdaság már „kényelmetlen” szintű inflációt tapasztal. Ezt arra alapozva jelezték, hogy a fogyasztói árak csak áprilisban 0.8 százalékot, az elmúlt 12 hónapban pedig 4.2 százalékot emelkedett.
A The Hill megfogalmazása szerint a 4.2 százalékos infláció már kellőképpen kényelmetlennek számít az amerikai gazdaság viszonylatában, melynek veszélyére már korábban is felhívták a figyelmet Washingtonban, eddig eredménytelenül.
A Deutsche Bank is jelezte, hogy a jelenlegi pénzügyi segélycsomagok, melyeket a koronavírus-járvány miatt osztottak ki, akkor költésnek számítanak, amelyet a második világháború óta nem tapasztalt az amerikai gazdaság.
A bank ugyanakkor megjegyzi, hogy a második világháborút követően jóval nagyobb volt az infláció az Egyesült Államokban, 1946-1948 között 8.4, 14.6 és 7.7 százalékos szinteket ért el sorban. Amennyiben most is hasonló inflációs helyzet alakul ki, az sokkal súlyosabban meg fogja érezni azonban az amerikai gazdaság.
A német bank jelentése szerint ráadásul a Jegybank példátlan mennyiségű pénzt nyomtatott a járvány alatt, szám szerint körülbelül 8 ezer milliárd dollárnyit, miközben a válság és az azt követő hat évben ez a pénznyomtatási mérték csak 3 ezer milliárd dollárt ért el.
A fedezet nélküli pénznyomtatás azonban az elmúlt évek során komoly vitát váltott ki a közgazdászok körében is, ugyanis a hagyományos közgazdasági szemlélet szerint ez értékteleníti a pénzt és az egekbe szökik tőle az infláció – erre többek között Argentínában és Venezuelában is volt példa az elmúlt években.
Egy újabb szemlélet szerint viszont az ilyen szintű pénznyomtatás nem fog hiperinflációhoz vezetni, mert az emberek visszaforgatják a gazdaságba, így ez egy fajta keresletserkentési trükk a jegybank részéről, mely szükséges lehet a gazdaság stabilizálására.
A Deutsche Bank konklúziója szerint nagy a veszélye annak, hogy a jelentősebb infláció vissza fog jönni, főleg arra tekintettel, hogy az államadósságok robbanásszerűen növekednek, amelyeket főként a központi bankok finanszíroznak.
A német bank figyelmeztet, hogy ennek a hatásai pusztítóak lehetnek, főleg azokra tekintettel, akik a legkiszolgáltatottabbak a társadalomban. Ezért a jegybankoknak változtatni kell ezen a politikájukon, hogy ezt el lehessen kerülni.
