Alacsonyabb az érdeklődés a vártnál az uniós mentőcsomag iránt

Antonio Costa portugál miniszterelnök, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) részt vesz az Európa jövőjéről szóló konferencia megnyitóján az Európai Parlament (EP) strasbourgi épületében 2021. május 9-én, az Európa-napon. Ezen a napon az Európai Unió tagállamaiban az EU létrehozásához vezető, történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulójáról emlékeznek meg. MTI/EPA/Julien Warnand
not image

Nagy Noel

2021.május.17 - 06:18

Az ING legújabb elemezéséből kiderült, közel sem akkora az érdeklődés az Európai Unió helyreállítási alapja által rendelkezésre bocsátott összegekre, mint arra számítani lehetett.

Magyarország is azon országok közé tartozik, amely nem vette igénybe a teljes keretet, ám vannak olyan országok, ahol jóval kisebb érdeklődést váltott ki az uniós mentési terv, így e tekintetben nagy a szórás a tagállamok között.

A Napi.hu összeállítása szerint például az Európai Bizottság bizonyos országok esetében továbbra is várja a terveket, hogy miként használnák fel az igénybe vehető forrásokat. Az ING közgazdászai szerint „csalódást keltően lagymatag” az érdeklődés, és egyre inkább úgy tűnik, nem lesz elegendő érdeklődő.

A Bizottság például a leadási határidőt is kitolta, hogy több ország is le tudja adni a felhasználási tervét, azonban ez sem tűnik elegendő ösztönzőnek. A hírportál megjegyzi, egyes országok esetében az jelenti a problémát, hogy nem tudnak eleget tenni a kritériumoknak.

Az Európai Bizottság ugyanis feltételként szabta, hogy a felkínált forrásokból „meghatározott célterületekre” kell költeni, például 37 százalékot kell klímavédelemre és ezzel összefüggő reformokra, 20 százalékot pedig digitalizációra fordítani.

Ez a fejlettebb országok esetében ez bőven teljesül, Németország például 50 százalékot fordít digitális átalakulásra, Belgium és Franciaország pedig több mint 50 százaléknyi pénzt tervez költeni klímavédelmi célokra.

Vannak országok, amelyek nem vettek igénybe még forrásokat, ám csak néhány milliárd eurónyi összegre lennének eleve jogosultak. Az érdeklődéshiány pedig ahhoz vezetett, hogy a 672.5 milliárd eurós keretösszegből még 250 milliárd euró továbbra is rendelkezésre áll.

A várakozásoknak megfelelően Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália vette igénybe a legnagyobb összegeket, amely meghaladja a fejenkénti 15 milliárd eurót. Ezen országok a fő támogatói voltak a közös helyreállítási alapnak, mivel a koronavírus-járvány miatt az ő gazdaságuk szenvedett a legtöbbet.

Az ING elemzői szerint egyébként ezen összegek hatása feltehetően el fog maradni a remélttől, ugyanis időigényesebbek lehetnek a beruházások a meghatározott célterületeken. Az Európai Unió programja feltehetően 2021 és 2026 között kezdi kifejteni a hatását, vagyis középtávon járul csak hozzá érdemben a helyreálláshoz.

A déli országok azt remélik a gazdaságélénkítéstől, hogy majd elkezdenek tudni felzárkózni az északi országokra, ám az ING elemzői szerint az északiaknak jóval stabilabb a gazdasági struktúrája, a déliek pedig jobban kitettek a globális változásoknak, így ez nehezebb feladat lesz.