A romot illetően a szakértők úgy vélekednek, hogy egy Zeusz tiszteletére állított templom része lehetett.
Az igényesen faragott drágakövek vélhetően véletlenül kerültek a csatornába.
Az ókori egyiptomi királyság ötödik és hatodik dinasztiájának idejéből, a Kr. e. 2500-tól 2100-ig húzódó időszakból származó leleteket tárt fel egy régészekből álló csapat.
Az építmény a 7. századból származik, amikor az iszlám éppen terjedni kezdett a Szentföldön.
A kutatók versenyt futottak az idővel, hogy katalogizálják a helyszínt, a leletekből pedig az is kiderülhet, mi történt az egykor ott élő civilizációval, amelyről ma már nagyon keveset tudunk.
A Midjat alatt elterülő komplexum a korai keresztények számára szolgálhatott menedékként, és akár 60-70 ezer emberi is élhetett ott egykor.
A repülő őshüllő szárnyfesztávolsága legalább 2,5 méter lehetett, kifejlett korában pedig a 3 métert is meghaladhatta volna.
A szénszállító bárkából átalakított vitorlás első történelmi utazásán szolgálta a brit felfedezőt, a Csendes-óceán déli részére küldött expedíció során.
A gigászi szobrok III. Amenhotep fáraót ábrázolják, és még az ókorban kerültek a föld alá egy hatalmas földrengés után, ami elpusztította a temetkezési komplexumot.
Vajon meg tudják oldani a régészek az 1500 éves gyilkossági rejtélyt? Az elmúlt években félelmetes nyomokra derült fény a svédországi Öland szigetén.
Tenyésztésük korai biomérnöki tervezés eredménye.