Egy 3 400 éves város emelkedett ki a víz alól a rendkívüli aszály miatt Irakban

Fotó: olgakhorkova / Twenty20

Czinder Tímea

2022. június 22. - 22:42

A kutatók versenyt futottak az idővel, hogy katalogizálják a helyszínt, a leletekből pedig az is kiderülhet, mi történt az egykor ott élő civilizációval, amelyről ma már nagyon keveset tudunk.

Kurd és német régészek januárban és februárban feltártak egy 3 400 éves iraki várost, ami a Tigris folyó mentén, a Moszuli víztározó alján fekszik. A rendkívüli szárazság miatt a Kemune nevű régészeti lelőhely a felszínre került, a régészek pedig versenyfutást kezdtek az idővel, hogy még a víz szintjének emelkedése előtt fel tudják tárni a helyszínt.

A település a régészek feltételezése szerint a bronzkori Zakhiku város, ami az időszámításunk előtti 1550 és 1350 között fennálló Mittani Birodalom egyik fő csomópontja lehetett. A helyszín azután merült a víz alá, hogy az iraki kormány az 1980-as években megépítette a Moszuli gátat, azóta pedig ritkán látott napvilágot.

„Az idő szorítása miatt fagyos hőmérsékleten, hóban, jégesőben, esőben, sőt, viharban is ástunk, alkalmanként pedig napsütésben is, mivel nem tudtuk, mikor emelkedik újra a víz, és mennyi időnk van még”

– nyilatkozta Ivana Puljiz régész professzor, a feltárást végző csapat vezetője.

Az ókori város mára ismét elmerült, a kutatóknak azonban sikerült katalogizálniuk a helyszín nagy részét. Egy palotát már dokumentáltak 2018-ban, mikor a helyszín kis időre felbukkant, most azonban további építményeket is feltártak, többek között egy tornyokkal és falakkal kiegészített erődítményt, valamint egy több emelet magas raktárépületet.

Az épületek nagy része napon szárított iszaptéglákból készült, amelyek nem bírják túl jól a víz alatt, és tovább rontja a helyzetet az is, hogy a város i.e. 1350 körül földrengést szenvedett el, a felső falak egy része pedig összeomlott, és beborította az épületeket.

A várost építő mittaniakról kevés információ áll rendelkezésre, főként annak köszönhetően, hogy a kutatók még nem azonosították a birodalom fővárosát, és nem fedezték fel az archívumaikat sem, néhány lelet azonban betekintést nyújthat Zakhinu történetébe – olvasható a CNN cikkében.

A régészek öt kerámiaedénybe rejtve több mint száz agyag ékírásos táblát találtak, amelyek csodával határos módon túlélték a víz alatt töltött évtizedeket. Bár a rajtuk lévő írást még nem sikerült megfejteni, feltehetően egy magánarchívumhoz tartoztak és a közép-asszír időszakból származnak (i.e. 1350-1100), tartalmuk pedig fényt deríthet a város pusztulására és az asszír uralom felemelkedésére a térségben.

A feltárt műtárgyakat – beleértve a táblákat is – a Duhok Nemzeti Múzeumban helyezték el, mielőtt pedig a város ismét elmerült volna a víz alatt, a kutatók szorosan záródó műanyag lapokkal borították be a romokat, és kövekkel és kavicsokkal súlyozták le azt. Puljiz reméli, ezzel megvédhetik az ókori települést a víz pusztításától, és megőrizhetik az utókornak.