Izraeli kutatók a világ egyik legrégebbi mecsetét tárták fel a Negev-sivatagban
Az építmény a 7. századból származik, amikor az iszlám éppen terjedni kezdett a Szentföldön.
Fotó: ashiqkhan / Twenty20 Izraeli régészek sikeresen azonosították a világ egyik legrégebbi mecsetét, amely a 7. századból származik, amikor az iszlám még éppen csak terjedni kezdett a Szentföldön. Az épületet Rahat városában fedezték fel, amikor az épülő új városrész helyén végeztek ásatásokat, nem messze attól a helytől, ahol 2019-ben már feltártak egy hasonló korú mecsetet.
„A mecsetünk különlegessége az, hogy 7. századi kerámiák találhatók a helyszínen, így ez a világ egyik legrégebbi mecsete”
– mondta Dr. Elena Kogan-Zehavi régész, az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársa.
Az iszlámot i.sz. 610. körül alapították, és bár a Szentföld meghódítására már 636-ban sor került, csak a 9. században vált uralkodó vallássá. Kogan-Zehavi szerint a két kis vidéki mecset kulcsfontosságú annak megértését illetően, hogyan tudott elterjedni az új hit a bizánci kor végén – számolt be a Times of Israel.
A második mecset felfedezése azért is jelentős, mert az előzőben nem találtak műtárgyakat, itt azonban kerámiák sokasága fogadta a régészeket, amelyek egyértelműen a 7-8. századra datálhatók. Mindezek alapján a tudósok úgy vélik, az iszlám nagyon korám megjelent Negev északi részén, és a keresztény települések mellett kezdett virágozni.
Egyelőre az is kérdés, vajon a sivatagból érkezet helyi nomádok voltak-e a vallás első képviselői, vagy olyan keresztények, akik felvették az új hitet. Kogan-Zehavi szerint a kép nem fekete vagy fehér, és helyes lehet mindkét feltételezés.
