Egy friss kutatás szerint a lehúzott és aztán a szennyvíztelepekre küldött hulladék felelős a jelentős vízszennyezésért világszerte.
Pályázatot hirdet a poszt-Covid-jelenségek vizsgálatára a Magyar Tudományos Akadémia: olyan kutatók jelentkezését várja, akik a koronavírus-járvány okozta egészségügyi, társadalmi, kulturális és egyéb problémák feltárására és megoldására adhatnak válaszokat.
Kutatók először találtak bizonyítékot arra, hogy a korai modern ember egy helyen, egy téren élt a neandervölgyi és gyenyiszovai emberrel, miután egy barlangban mindhármuk DNS-ét megtalálták.
A zürichi műegyetem által végzett vizsgálat során azonosított anyagok közül 4100 esetében hiányzik a veszélyességi besorolás.
Egy friss kutatásból került ki, hogy a koronavírus-járvány előtt nem árultak sem denevéreket, sem pedig tobzoskákat a vuhani piacon.
Most nyilvánosságra került levelek szerint a Vuhani Virológiai Intézet közel negyedmilliárd forintnyi állami támogatást kapott 2019. végéig és legalább még egyszer ennyit akart az amerikai állam átutalni nekik denevérekkel kapcsolatos vizsgálatokra.
A nanotestek (nanoméretű antitestek) hasonlóak a monoklonális antitestekhez, de kisebbek és sokkal olcsóbban előállíthatók.
Egy felmérés szerint az ázsiai városok vannak kitéve messze a legnagyobb természeti kockázatoknak, legyen szó klímaváltozásról, vagy egyéb természeti katasztrófákról.
Egy kutatás alapján a világon szinte mindenütt használják a szennyvízből vett mintákat arra, hogy előrejelezzék a koronavírus-járvány nagyobb ívű trendjeit, ez mutatja, mennyire hatásos módszer.
A kínai kormány közölte, hogy a Kínai Kommunista Párt megalakulásának 100. évfordulója előtt, júliusban több mint kétmillió "káros" történelmi vitát tartalmazó bejegyzést töröltek.
Régészek kilenc neandervölgyi ember maradványait találták meg egy Róma melletti barlangban, a felfedezés pedig új ismereteket fedezett fel az őskori életről a mai olasz félsziget területén.