Kilenc neandervölgyi ember maradványait találták meg Róma közelében

Fotó: Flickr/mharrsch
not image

Borbély Fanni

2021. május 9. - 10:38

Régészek kilenc neandervölgyi ember maradványait találták meg egy Róma melletti barlangban, a felfedezés pedig új ismereteket fedezett fel az őskori életről a mai olasz félsziget területén.

A felfedezést az olasz kulturális minisztérium május 8-án, szombaton jelentette be, megerősítve, hogy a San Felice Circeo városában található Guattari-barlang továbbra is “a világ egyik legjelentősebb helye a neandervölgyiek története szempontjából”. Ugyanezen a helyszínen találták meg egy még 1939-ben felfedezett neandervölgyi koponya maradványait is.

Az új neandervölgyi leletben az olasz régészek koponyákat és koponyatöredékeket, egy fogpárt és egyéb csontdarabokat is találtak. A felfedezett neandervölgyiek közül a legidősebbet valahol 100 ezer és 90 ezer évvel ezelőttre becsülik, a másik nyolcról úgy vélik, hogy valahol 68 ezer és 50 ezer évvel ezelőttről származhatnak – közölte a kulturális minisztérium.

A Grotta Guattari, vagyis a Guattari-barlang egy őskori barlanghálózathoz tartozik, amelyet először mintegy 80 évvel ezelőtt fedeztek fel, bejárata a Tirrén-tenger partjaitól mintegy 100 méterre található.

A helyszínen 2019-ben régészeti munkálatok kezdődtek, amelyek a barlang eddig feltáratlan részeit érintették, az új helyszínen pedig található egy tó, amelyet először Alberto Carlo Blanc olasz paleontológus jegyzett fel, akinek 1939-ben a neandervölgyi koponya felfedezését is köszönhetjük.

Dario Franceschini olasz kulturális miniszter “rendkívüli felfedezésnek nevezte a leletet, amelyről a világ beszélni fog”. Mindemellett Mauro Rubini antropológus kifejtette, hogy a felfedezés mennyisége arra utal, hogy a régióban jelentős neandervölgyi populáció élt, ami felveti “az első emberi társadalom lehetőségét, amelyről beszélhetünk”.

Azt is megjegyezték, hogy a barlang tökéletesen meg tudta őrizni az 50 ezer évvel ezelőtti környezetet: a maradványok mellett azt is megjegyezték, hogy megkövesedett állati tetemeket is találtak a barlangban, amelyek többek között elefántokhoz, orrszarvúakhoz és óriásszarvasokhoz tartoztak. Ez a lelet tehát fényt derít a növények és az állatok jelenlétére a múlt azon a pontján – írja a Science Times.

A neandervölgyi a hominidák egy kihalt alfaja, amely főként Eurázsiában – a mai Európa és Ázsia nagy részét felölelő területeken – élt, és a feltételezések szerint 40 ezer évvel ezelőttig létezett. Kihalásuk pontos okát egyelőre erősítették meg; bár vannak olyan feltételezések, miszerint azért pusztultak ki, mert a modern ember génállományába asszimilálódtak, mint annak egyik őse, vagy egy drasztikus klímaváltozási esemény következett be és egy betegség végzett velük, vagy e tényezők bármelyikének kombinációja.

Annak ellenére, hogy a neandervölgyiek az őskori emberfajok közé tartoztak, a régészek felfedezték, hogy a neandervölgyieknek sokkal kifinomultabb technológiájuk és kultúrájuk volt, mint korábban gondolták. A modern emberhez képest ezek a hominidák fizikailag robusztusabbak voltak, és arányos végtagokkal rendelkeztek, ami feltehetően evolúciós alkalmazkodás volt az akkori hidegebb éghajlathoz. Más magyarázatok szerint ezek a vonások a melegebb erdei tájakhoz alkalmazkodva jelentek meg, ahol éltek.