Tanulmány: egy rövid szunyókálás napközben segíthet megőrizni az agy egészségét
Egy friss tanulmány szerint egy rövid szunyókálás napközben késleltetheti az agy zsugorodását.
Fotó: Unsplash/Alexander Grey 
Egy, a Guardian által is szemlézett friss tanulmányból derült ki, hogy a napközbeni rövid szundi segíthet megóvni az agy egészségét az öregedés során. A kutatók megállapításai szerint ugyanis a gyakorlat összefüggésbe hozható a nagyobb agytérfogattal.
Noha korábbi kutatások szerint a hosszas napközbeni elbóbiskolás az Alzheimer-kór korai tünete lehet, más kutatások azóta kimutatták, hogy egy rövid szunyókálás kifejezetten jó hatással lehet szervezetünkre, és javíthatja tanulási képességeinket.
A legfrissebb tanulmányban pedig a kutatók állítják, bizonyítékot is találtak arra, hogy a szundikálás segíthet megelőzni az agy zsugorodását. A kutatók szerint mindez azért is rendkívül érdekes megállapítás, mert az agy zsugorodása – mely egy korral járó folyamat – a kognitív problémákkal és neurodegeneratív betegségekkel küzdő emberek esetében felgyorsul, s összefüggésbe hozható az alvásproblémákkal is.
A kutatók megállapításaik kapcsán megjegyezték:
„Ezekkel a tanulmányokkal összhangban összefüggést találtunk a szokásos nappali szunyókálás és a nagyobb teljes agytérfogat között, ami arra utalhat, hogy a rendszeres szunyókálás a rossz alvás kompenzálásán keresztül bizonyos védelmet nyújt a neurodegeneráció ellen.”
Nem volt egyszerű feladat, de megtalálták az összefüggést
A Sleep Health című folyóiratban megjelent tanulmányon a UCL és az Uruguayi Köztársasági Egyetem kutatói dolgoztak, s megosztották, a UK Biobank tanulmány adataira támaszkodtak, mely összesen 500 ezer, a felvételkor 40 és 69 év közötti ember genetikai, életmódbeli és egészségügyi adatait gyűjtötte össze.
A kutatócsoport 35 080 Biobank-résztvevő adatait használta fel annak vizsgálatára, hogy a korábban az önbevallás szerint a szokásos nappali szunyókálással összefüggésbe hozott genetikai variánsok kombinációja összefügg-e az agytérfogattal.
Noha első körben még úgy tűnt, hogy azon résztvevők, akik arról számoltak be, hogy soha vagy ritkán szundikálnak napközben, nagyobb teljes agytérfogattal rendelkeztek, a kutatócsoport fordított összefüggést talált, amikor a szundikálásra való genetikai hajlamot is figyelembe vették, ami arra utal, hogy a kezdeti eredményt más tényezők is befolyásolhatták a napközbeni szundikálás és az agy mérete közötti összefüggést.
