Sokkal több civilt ölhetett meg a kolumbiai hadsereg a gerillák elleni harcban, mint eddig gondolták
Egy különleges bíróság arra jutott, hogy a fegyveres erők 6402 olyan civilt öltek meg, akikről hamisan feltételezték, hogy lázadók – négyezerrel többet, mint az eddig hivatalos szám.
Több, mint hatezer megölt kolumbiai civilt tévesen ellenséges katonaként jelentett a kolumbiai hadsereg egy háborús szabályzat használata közben, hogy úgy tűnjön, több gerillával végeztek, számolt be a Vice.
Miután a kormány békét kötött a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkkel (FARC) öt éve, az ország béketanácsa februárban tette közzé, hogy a hamisan fegyveresként lejelentett civil halottak száma igazából háromszor annyi, mint amennyit korábban jelentettek.
Egy, az ügyet követő nemzetközi ügyvéd Twitteren közölte: „A békéltető bíróság jelentése szerint 6402 civilt öltek meg a fegyveres erők, akiket később fegyveresnek állítottak be. Ez négyezerrel több, mint az eredeti szám és ezen halálesetek 78%-a a volt elnök, Alvaro Uribe nemzetbiztonsági törvényeinek érvénye alatt történt.
Az Egyesült Államok által kiképzett és támogatott hadsereg Uribe hivatali idejének elején indított hadjáratot a marxista felkelők ellen, és bár sok területet visszavettek a gerilláktól, ezek a civil áldozatok voltak a győzelmek ára.
A kampány alatt a hadsereg biztatta a katonákat arra, hogy a civilek holttestét öltöztessék olyan ruhába, amitől felkelőknek tűnnek, így feljebb tudják tornászni ellenfeleik „veszteségeit”. A botrány rajtahagyta bélyegét Uribe elnöki tevékenységén, de az Egyesült Államokat is sok bírálat érte amiatt, hogy támogatták a hadsereget.
Másoknak is nagy árat kellett érte fizetnie, Luis Fernando Borja Giraldo tábornokot például 2011-ben ítélték 21 éves börtönbüntetésre a mészárlásokban való szerepéért. Uribe, aki a békefolyamatokat élesen bírálta, tagadta, hogy igazak lennének, amit a bíróság állít.
„Mindenki tudja, hogy ellene vagyok a békítőbíróságnak és az ideológiai elfogultságuknak… Én csak a számok torzítását látom. Most olyan, mintha a hamis pozitívok száma négyezerrel nőtt volna, de miért van ekkora különbség az állam és a civil szervezetek számai között?”
Uribe arra utal, hogy a kolumbiai főügyészség 2248 civil áldozatot tart nyilván, de az ENSZ 3-5000 halottat regisztrált. Uribe utódát, a békeszerződést nyélbe ütő Juan Manuel Santost, aki a botrány alatt a hadügyminiszter volt, mindeközben messze nem éri annyi kritika, szembe is fordultak egymással.
„A kormányzásom alatt mindig az emberi jogokat tartottam szem előtt. Ma csak annyit látok, hogy rendszeresen sértik meg a haderők jogait. Ez tarthatatlan” – fogalmazott a volt elnök.
A FARC, a hadsereg és félkatonai szervezetek közötti harcok a gerillacsoport 1964-es megalakulása óta tartottak visszafogott tempóban. Elsősorban földművesekből állt a mozgalom, amelynek azonban a 80-as évektől nem küldött több támogatást a kommunista Kuba, így drogcsempészetből kellett megélniük.
Uribe apját is a felkelők ölték meg állítólag a 80-as évek elején egy félresikerült emberrablás során, azóta azonban a FARC több tagja is országgyűlési képviselő lett. Ők sem maradtak botrányok nélkül.
Február elején ugyanis ugyanez a békítőtanács nyilvánosságra hozta a gerillák emberrablásai során elkövetett kínzásainak részleteit, ezek alapján több egykori vezető ellen vádat emeltek és ha nem végzik el az ezek alapján rájuk kirótt tetemes mennyiségű közmunkát – ez többek között aknaszedést foglal magában – akár 20 évet is kaphatnak.
