Alaptörvény-módosításokat nyújtott be a kormány, az egyik a kegyelmi ügyet érinti
Az Országgyűlés honlapján közzétették a szöveges javaslatokat azokkal az Alaptörvény-módosításokkal kapcsolatban, amelyekről az elmúlt napokban már szó esett.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán 
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón közölte, hogy a kormány három Alaptörvény-módosítást is beterjeszt a parlament elé (ha elfogadják, ez lesz az Alaptörvény 13. módosítása). A most beterjesztett javaslatok közül az egyik Vejkey Imre módosító javaslata, amely megakadályozná, hogy kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elkövető kegyelmet kapjon.
A kiegészítés értelmében sarkalatos törvény határozná meg, hogy a köztársasági elnök mely, a gyermekek ellen elkövetett szándékos bűncselekmények esetében nem adhat kegyelmet. Az Index szerint indoklásként egyebek mellett azt fűzték hozzá:
„Magyarországon a gyermek a legfontosabb, a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények tetteseit a törvény teljes szigorával kell büntetni”. Míg a Kósa Lajos által jegyzett módosítás a Magyar Honvédséget érinti.
Ez a javaslat arra irányul, hogy sarkalatos törvényben határozzák meg a Magyarország területén zajló csapatmozgások és katonai műveletek szabályozását, ám azt még nem tudni, mi áll majd a sarkalatos törvényben. Az indoklásban pedig a kormány békepártiságát és a háborús helyzethez való gyors reagálást hangsúlyozták – írja a HVG.
Végül a Tessely Zoltán által benyújtott módosításról érdemes szót ejteni, amely kétharmados többséghez kötné Magyarország részvételét az EU-s hitelfelvételekben. Itt az indoklás úgy szól: „A tervezett módosítás célja annak biztosítása, hogy az Európai Unió nevében történő hitelfelvételhez (pl. tagállamoknak vagy harmadik országnak nyújtott pénzügyi támogatás, hitel, hitelkeret vagy más eszköz) és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz (pl. uniós költségvetés által biztosított garancia a hitelfelvételhez) csak akkor van lehetősége a magyar kormánynak hozzájárulnia, ha az Országgyűlés az összes képviselő kétharmadának szavazatával a hitelközösség létrejöttét támogatja”.
