Oroszország és Kína is „aggódik a demokráciáért”

Az egyik sarkalatos pontja a közleménynek az volt, hogy felszólították a NATO-t a hidegháborús retorika mellőzésére és a további terjeszkedések mellőzésére. A közlemény azonban tartalmazott egy külön részt a nemzetközi demokratikus állapotokra vonatkozóan.

A Hszi Csin-Ping és Vlagyimir Putyin közös találkozóját követően kiadott közleményben úgy fogalmaznak, hogy az emberi jogok és a demokrácia védelmét „nem szabad eszközként felhasználni más országokra való nyomásgyakorlás céljából”. Soron kívül Hivatalos: Oroszországban folytatja a Ferencváros edzője

A közleményben aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a demokratikus értékekre és az emberi jogok védelmére hivatkozva egyes erők beavatkoznak más szuverén országok belügyeibe, amely csak megosztottsághoz és konfrontációhoz vezet.

Mint fogalmaztak, felszólítják a nemzetközi közösséget, hogy tartsák tiszteletben a kultúrák és civilizációk sokszínűségét, valamint az egyes országok öndeterminációjának jogát, ezen a téren pedig szoros együttműködésre van szükség globális szinten.

A közleményben ezen felül kifejtették, hogy az ENSZ nemes célokat és alapelveket fogalmazott meg a különböző emberi jogi egyezményekben, és fontosnak találják, hogy a nemzetközi jogvédelmet a továbbiakban is megerősítsék.

Oroszország és Kína vezetői azonban többször is össztűz alá kerültek. hogy nem demokratikusan, hanem autokratikusan vezetik az országot, ami némiképpen ironikussá teszi a demokráciáért való aggodalom gondolatát.

Mindkét országban többször is előfordult, hogy ellenzéki politikusok és aktivisták tűntek el, független sajtótermékek zártak be és a kisebbségi jogok sem teljesen érvényesülnek. Kína ráadásul gyakorlatilag népirtást folytat Hszincsiangban az ujgur lakosság ellen.