Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az Energoatom, az ukrán állami atomenergetikai vállalat pénteken közölte, hogy az oroszok pénteken szétlőtték az erőmű egyik nagyfeszültségű távvezetékét, ám az erőmű szerencsére továbbra is működik, és nem észleltek radioaktív kibocsátást sem.

Az erőmű a jelenleg orosz megszállás alatt álló területen van, Ukrajna nyilatkozata pedig nem sokkal azt követően érkezett, hogy a szintén megszállt ukrajnai Enerhodar városának oroszok által kinevezett bábközigazgatása közölte, hogy az erőműben lévő elektromos vezetékeket „megrongálta egy ukrán csapás”.

Az Energoatom hivatalos közleményében megosztotta, az oroszok három csapást mértek az atomerőmű területére, az egyik pedig az energiablokk közelében csapódott be, ahol egyébként az atomreaktor is található.

Noha korábban röviden arról számoltak be, hogy nem találtak problémát, a friss közleményben tudatták, hogy fennáll a hidrogénszivárgás és a radioaktív anyagok levegőbe kerülésének veszélye, hangsúlyozva, hogy a tűzveszély rendkívül magas, ám egyelőre nem tudnak áldozatokról.

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, Anthony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy Moszkva szándékosan katonai bázisként használja az ukrajnai atomerőművet, mivel pontosan tudják, hogy bármikor és akárhányszor lőhetnek onnan az ukránokra, az ukrán erők nem tudnak és nem is akarnak visszalőni, tekintettel a tényre, hogy egy atomerőműről beszélünk, így ha eltalálnak csak egy radioaktív hulladékkal teli raktárat, beláthatatlan következményekkel járna – az pedig végképp, ha a találat a reaktort érné.

A Guardian értesülései szerint Putyin és Erdogan egy titkos megbeszélést tart Szocsiban, a tárgyaláson pedig nagy valószínűséggel az orosz-ukrán háború a legfőbb téma, ám a lap információi szerint arról is szó esik majd, hogy a Kreml hogyan tudná kijátszani a nyugati szankciókat.

Putyin a Fekete-tenger partján fekvő üdülővárosban köszöntötte Erdogant, s első körben köszönetet mondott neki, amiért segített a Kremlnek, hogy tető alá hozzák az ukrán gabonaexportról szóló megállapodást, ezzel újraindítva a Putyin háborús gépezete által megzavart gabonaszállításokat.

A gabonafolyosóról szóló megállapodás lehetővé tette, hogy feloldják a globális élelmiszerválsággal fenyegető patthelyzetet, tekintettel arra, hogy mind Ukrajna, mind pedig Oroszország a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozik. Ahogy arról korábban is beszámoltunk, pénteken három ukrán gabonával megrakott szállítóhajó is elindult az ukrán kikötőkből, összesen közel 60 ezer tonna gabonával a fedélzetükön.

Mielőtt megkezdődött volna a tárgyalás zárt ajtók mögött, Putyin azt mondta Erdogannak, hogy:

Ezt követően pedig zárt ajtók mögött folyt a tárgyalás, ám egyre több jelentés figyelmeztet arra, hogy a találkozó mögött valójában hátsó szándék húzódik meg: egy, a Washington Post által szemlézett ukrán kormányzati jelentés szerint ugyanis Putyin orosz részesedést akar szerezni a török olajfinomítókban, terminálokban és tározókban, hogy aztán eltitkolja az orosz olajexport eredetét a tervezett uniós olajembargó bevezetése előtt.

A lap arról is beszámolt, hogy Oroszország fiktív számlákat hozhat létre az orosz bankok számára, hogy a nyugati pénzügyi szankciókat is megkerülje. Noha az orosz kormány természetesen nem erősítette meg ezen értesüléseket, és egyelőre annak sincs jele, hogy Erdogan fontolóra venné Putyin javaslatait a nyugati szankciók megkerülésére, Törökországnak sem lenne érdeke összejátszani Putyinnal, tekintettel a tényre, hogy a NATO tagja.

A NATO felderítő- és vadászgépei járőröznek a nap minden órájában a keleti tagállamok légterében, mivel a szövetség attól tart, az orosz vezetés a háborút kiterjesztheti Ukrajna határain túlra. A kezdeményezésről a szervezet Twitteren osztott meg egy videón, melyen a repülők akció közben láthatóak.

A videóban feliratokkal magyarázzák el, hogy a NATO igyekszik megvédeni kelet-európai szövetségeseit azzal, hogy „több repülő száll fel légibázisainkról és anyahajóinkról”, ezzel „további elrettentő és védelmi erőt kölcsönözve nekik” – idézi a videót a Newsweek.

A feliratok alapján a NATO továbbá „folyamatosan igyekszik figyelni” Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia, azaz az orosz határhoz közeli tagállamok légterét: „Oroszország ukrajnai invázióját követően csapataink készen állnak a közös légtér biztosítására bármilyen fenyegetés ellen.”

Bár Putyin nem is utalt arra, hogy kiterjesztené a harci cselekményeket, közölte, a „stratégiai fenyegetést” jelentő államok „megtorló csapásokra” számíthatnak. Az orosz állami médiában folyamatosak a Lengyelország elleni közvetlen fenyegetések.

A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg a 2022-es NATO-csúcson elismerte, hogy olyan fenyegetést jelenthet egy közvetlen összecsapás köztük és Oroszország között, „ami sokkal rosszabb lenne, mint amit ma Ukrajnában látunk.” Hozzátette, hogy a szövetség készen áll a tagállamok területének védelmére és mindennemű támadásra „a szövetség teljes erejével” fognak reagálni.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az újságírók kérdésére válaszolva elmondta, Oroszország kész tárgyalni a fogolycseréről az Egyesült Államokkal, de csak azon a csatornán keresztül, amelyről Vlagyimir Putyin orosz elnök és Joe Biden amerikai elnök megállapodott. Lavrov hangsúlyozta, ez a csatorna továbbra is releváns.

A TASS arra kérte Lavrovot, kommentálja Kirby kijelentését, miszerint Blinkennek lehetősége lenne „egy gombnyomással elkapni az orosz külügyminisztert”; a diplomata szerint Kirby biztosan elfelejtett megfelelő utasítást adni az amerikai külügyminiszternek, hiszen pénteken mindketten ott ültek a vitaasztal két oldalán.

Csütörtökön Kirby arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem zárkózik el attól, hogy Anthony Blinken fogolycseréről tárgyaljon Lavrovval Kambodzsában.

Az orosz külügyminiszter augusztus 4. és 5. között Kambodzsa fővárosában, Penhben tartózkodik, egy nappal korábban pedig részt vett az ASEAN-Oroszország miniszteri találkozón, valamint az ASEAN gálavacsorán. Ugyanezen a helyszínen Blinken is részt vett az USA-ASEAN miniszteri találkozón.