Lassan nem lesz honnan toboroznia az orosz hadseregnek

Miután Ukrajnában visszavonulásra kényszerültek, mindenki azt várja, mit fog tenni Oroszország annak érdekében, hogy seregeit megerősítse. Ukrán becslések szerint több mint 50 ezer orosz katona halt meg eddig a háborúban, és bár ez minden bizonnyal fölélő a valós számnak, Vlagyimir Putyin kormányának így is börtönökből kell toboroznia a legújabb információk szerint.

Egyre több, az orosz kormányt támogató kommentátor szólit fel a teljes mozgósításra, ugyanis mivel hivatalosan nem áll az ország háborúban, sok katona a szerződése lejártával elhagyhatja a sereget, és így is tesznek. Az általános mobilizáció elrendelése azonban azt sugallhatja, hogy a „különleges hadművelet” kudarcot vallott.

Keir Giles, a londoni Chatham House Oroszországgal és Eurázsiával foglalkozó tanácsadója a Newsweeknek arról beszélt, hogy egy ilyen lépés esetén Putyin nem tudná úgy forgatni a történetet, hogy az pozitív színben tűnjön fel, főleg, mivel már az eredeti invázió után is rengetegen vonultak utcára a nagyvárosokban.

Bár a Kreml rendszeresen tagadja, hogy általános mozgósításra készülnek, már májusban kiderült, hogy több közintézményben „háborús mozgósítási specialistákat” keresnek. Az Institute for the Study of War nevű amerikai szervezet csütörtökön megerősítette, hogy a harkivi vereség után az orosz kormány inkább a „rejtett mobilizáció” eszközéhez fordult, Ramzan Kadirov csecsen vezető pedig Telegramon „önmobilizálásra” szólította fel az orosz lakosokat.

A brit védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy az orosz kormányhoz szorosan kötődő Wagner Group nevű magánhadsereg legalább július óta toboroznak börtönökben, az orosz katonai akadémiákon pedig lerövidítették a kiképzést és előre hozták a kadétok képzésének végét, hogy a frontra küldhessék őket.

Egy kijevi szervezet, az Ukrán Háborús Áldozatok Alapítványa amelynek feladata a Kreml toborzási erőfeszítéseinek megakadályozása, arról beszélt, hogy a háború kezdete óta több mint 50 ezer katonát küldhettek a frontra internetes hirdetéseken keresztül, legalábbis erre jutottak a különböző hirdetések látogatottságának elemzése alapján.

Jurij Muhin, a szervezet igazgatótanácsának tagja attól tart, hogy a harkivi ellentámadás után az orosz kormány államosíthatja az internetes szolgáltatókat, hogy ezek a hirdetések tízmilliók otthonába jussanak el: „Ha így lesz, azzal felgyorsíthatják a toborzást. Monopolhelyzetet akarnak kiépíteni a techiparban, ez az egyik komoly fenyegetés jelenleg.”

Az így toborzott katonák havi bére 45 ezer és 500 ezer rubel (kb. 300 ezer és hárommillió forint) között van, attól függően, hogy honnan származnak az újoncok, a legtöbbet a Kalugából és Karéliából érkezők keresik. „Az átlagbér 140 ezer rubel (kb. 945 ezer forint), amiből egyértelmű, hogy ezeket az embereket Ukrajnába küldik. Ekkora fizetést sosem kapott az átlagos orosz katona” – mondja Muhin.