Közgazdászok írtak nyílt levelet a kormánynak a Fudan Egyetem ügyében
A „Közgazdászok a válságkezelésről” nevű Facebook-oldalra közzétett nyílt levélben írt a kormánynak 15 közgazdász, amelyben a kínai egyetem Magyarország költözésének szakmai kockázatáról írtak.
Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök beszédet mond az LMP ünnepi megemlékezésén egy fõvárosi szállodában az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapján, 2018. március 15-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd 
A levelet olyan neves közgazdászok is aláírták, mint Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Király Júlia vagy Mellár Tamás, a poszt elején pedig rögtön ismertették, hogy észrevételeiket kizárólag szakmai alapon teszik, politikától függetlenül.
Az első észrevételük szerint a magyarországi kampusz nem a kínai fél tőkebefektetéseként és kockázatvállalása mellett valósulna meg, hanem a magyar állam által felvett kínai hitelből, amely így a magyar állampolgárok pénzéből Kína számára építené az egyetemet.
Meglátásuk szerint ezt a hitelt akkor is vissza kell fizetni, ha az egyetem működése részben vagy egészben nem termeli ki a felvett hitelt és a kamatok megfizetéséhez szükséges pénzt, mely kockázatot jelent.
A kamatokkal kapcsolatban megjegyezték, hogy a projektre felvenni szánt 450-580 milliárd forint közötti összeg kamatlába körülbelül hatszorosa lenne az unió által kínált kölcsönnek, amelyet a kormány azért nem vett fel, mert indoklásuk szerint el akarták kerülni a túlzott eladósodást.
A közgazdászok megjegyzik, hogy a hitel feltételei (visszafizetés ütemezése, valutája, árfolyamkockázat megosztása, záradékok, nem teljesítés esetén gyakorolt jogok stb.) nem ismertek, amely meglátásuk szerint nagyon fontos lenne egy ekkora projekt esetében.
A szakértők aggodalmukat fejezték ki annak kapcsán is, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium számításai szerint a 2023-2027 közötti időszakban 100 milliárd forintot igényelne az egyetem működtetése, utána pedig évi 15.5 milliárd forint veszteségtérítést.
A közgazdászok úgy véli, belátható időn belül „behozhatatlan hátrányt” jelentene a magyar felsőoktatás számára a Fudan Egyetem Magyarországra való érkezésére, melyet három okkal támasztottak alá:
- A kínai és a magyar egyetemeken oktatók közti körülbelül tízszeres bérkülönbség és az évi több millió forintos személyes kutatási keret elcsábítaná a hazai egyetemek legjobb oktatóit
- A Fudannak a hazai felsőoktatási intézményekkel szemben előnye lenne a magyar és nemzetközi pályázatokon
- A magyar egyetemek finanszírozásából kiesnének a Fudanra átpályázó külföldi diákok
Hozzátették azt is, hogy a kínai kampusz tandíja többszöröse lenne a magyar felsőoktatásban kiszabottnak, ezért a magyar társdalom szűk rétege engedhetné meg, hogy gyermekét a Fudan Egyetemen taníttassa.
A közgazdászok kifejtették, hogy ez azért is lenne problémás, mert az elmúlt évben ismét 80 százalék fölé került Magyarország GDP-arányos államadósság, miközben csökkenteni kell az államháztartási hiányt, valamint a Paks II. és Budapest-Belgrád vasút beruházásai miatt újabb adósságok keletkezhetnek – a számításaik szerint 4300 milliárd forint, magasabb kamatlábak mellett.
A szakértők ezért kijelentették, hogy megítélésük szerint ez a projekt káros lenne a magyar gazdaság szempontjából. A kormány még nem reagált a közgazdászok levelére, feltehetően a későbbiekben fognak reagálni a szakemberek észrevételeire.
