Nyári napforduló: jön az év leghosszabb nappala és legrövidebb éjszakája

A 24.hu beszámolója alapján épp csak elkezdtük élvezni a hosszabb és hosszabb világos periódusokat, és mindjárt itt a vége: a világosság nem terjeszkedik tovább, napról napra fogyni kezd. De a hosszú nyári fényözön kapcsán ez nem mondható el, hiszen június 21-én 16 óra 58 perc és 58 másodperckor kezdődik a csillagászati nyár.

Ha a nappalt és az éjszaka határát a napkelte és napnyugta időpontjában határozzuk meg, előbbi 16, utóbbi 8 órán át tart. A Budapestet is átszelő 19-es hosszúsági körön szerdán 4:45-kor bukkan fel csillagunk, és 20:46-kor tűnik el, bár országon belül keleti és nyugati irányban pár perces eltéréssel kell számolni. De a légkör fénytörése miatt „optikai csalódásként” ennél is korábban láthatjuk meg, és mintha tovább is maradna. Soron kívül Némi csapadékra van kilátás pénteken, de akár 27 fok is lehet napközben

Illetve azt is fontos megemlíteni, hogy június 21. nemcsak a csillagászati nyár kezdete:

• A Nap látszólagos égi útjának „legészakibb” pontján kel és nyugszik, ettől kezdve mintha egyre délebbről kukkantana be és búcsúzna.
• Ekkor delel felettünk a legmagasabban, a látóhatár fölött 66 fokkal.
• A napsugarak egyedül a mai napon érik hajszál pontosan 90 fokban a Ráktérítőt azon a ponton, ahol a napforduló pillanatában épp délidő van.

A nyári napfordulót követően a nappalok hossza először alig észrevehetően, de csökken, az őszi nap-éj egyenlőségre (szeptember 23.) a sötét és világos aránya kiegyenlítődik, egyaránt 12-12 óra lesz. Utána már az éjszaka kerül túlsúlyba, a téli napfordulón, december 22-én alig nyolc és fél órán keresztül láthatjuk a Napot.

A nyári napforduló ősi ünnep, szimbolikája egyértelmű: a fény győzelme a sötétség felett. A kereszténységben a nyári napfordulóra eső Szent Iván napja, Keresztelő Szent János ünnepe. A legrövidebb éjszaka misztériumának minden kultúrában központi eleme volt a tűz a tisztító, gyógyító és termékenyítő erejébe vetett hit okán.