Reagálnak a magyarok az elszálló inflációra, egyre több használt terméket vásárolunk
A magyarok igen hamar elkezdtek reagálni az elszálló inflációra, miközben a forint is csak küszködik.
Fotó: Valuták vételi és eladási ára egy budapesti pénzváltó információs kijelzőjén 2022. július 6-án. Ezen a napon tovább gyengült a forint és új árfolyammélypontot állított be a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon.
MTI/Bruzák Noémi A háztartások fogyasztása májusban tetőzhetett, az első negyedévi állami juttatások nagy részét már felélte a lakosság és vásárlási szokásait a magas inflációnak megfelelően kezdi átalakítani – nyilatkozták az MTI-nek elemzők a kiskereskedelmi forgalom legfrisseb adataiból
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 12,0, naptárhatástól megtisztítva 11,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző hónapok rendkívül dinamikus növekedése után mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom bővülése.
A lassulás mögött részben bázishatások állnak, de a havi alapon mért 0,1 százalékos zsugorodás azt sejteti, hogy itt a bázishatásnál többről van szó: egyértelműen kirajzolódik, hogy a háztartások az első negyedévben kapott transzfereket nagyrészt már elkölthették.
A legdinamikusabb bővülést a használtcikk üzletek forgalmában mérte a KSH, ami vélhetően a háztartások elsődleges reakcióját mutatja az elszálló inflációra. Egyre többen próbálnak alternatív beszerzési forrásokat, olcsóbb termékeket keresni, vagyis vélhetően már elkezdett átalakulni a fogyasztás szerkezete.
A lakosság inflációs alkalmazkodása egyelőre még érdemi visszaesést nem, sokkal inkább stagnálást hozhatott a fogyasztás volumenében. A második negyedévi adatok azt jelzik, hogy a kiskereskedelmi fogyasztás tetőzhetett. Egyelőre ez azt jelenti, hogy a fogyasztás az előző negyedévhez képest még magasabb lehetett, vagyis negyedéves bázison továbbra is pozitív lehetett a hozzájárulása a GDP-növekedéshez.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: a várakozásokhoz közeli mértékben bővült a kiskereskedelmi forgalom májusban, míg az árbevétel az magas infláció miatt még jobban nőtt. Az április-májusi növekedés jelentős gyorsulást mutat az első negyedéves növekedéshez képest, ami hozzájárulhat, hogy a GDP növekedési üteme a második negyedévben se mérséklődjék jelentősen.
A kiskereskedelmi forgalom kiugró mértékű növekedését egyértelműen támogatta az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz mellett a kiemelkedő, 15 százalék feletti bérdinamika, valamint a foglalkoztatás gyors bővülése – sorolta. Az üzemanyagokra és egyes élelmiszertermékekre bevezetett árkorlátozások pedig a határ menti forgalmat lendítették fel, ami májusban is támogatta a hazai kiskereskedelem bővülését, a külföldiek kedvezményes tankolásának megszűnése azonban júniusban visszaesést okozhat – sejtette.
Az Ukrajnából érkező menekültek közvetlen vásárlásai, valamint a számukra vásárolt segélyek, támogatások szintén hozzájárulhattak a kiskereskedelem bővüléséhez – jegyezte meg a bankholding vezető elemzője.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzőjei is azt emelte ki, hogy a GDP 3-4 százalékát kitevő eleji fiskális expanzió hatása májusban is jelentkezett. Emellett az üzemanyag-kereskedelem ismét számottevő növekedésében egyrészt az alacsony bázis is közrejátszik, másrészt az üzemanyag-árstop a szomszédos országokból májusban is járművezetők tömegét vonzotta hazánkba. Végül a Magyarországra érkező ukrajnai menekültek költései is komoly hatással bírhattak.
Júniustól vélhetően minimálisra szorul vissza az eddigi jelentős benzinturizmus. Nyártól a fiskális konszolidáció, a transzferek kifutása és minden bizonnyal az elmúlt két évtized legmagasabb inflációja – ezen belül is az egyik leglényegesebb csoport, az élelmiszerek áremelkedése – a fogyasztás lassulását váltja majd ki, jegyezte meg.
(MTI)
