Japán elvágta a forrásokat a mianmari junta előtt
Motegi Tosimicu, Japán külügyminisztere bejelentette, hogy felfüggesztik a Mianmarnak juttatott segélyeket a katonai junta és annak leszámolása miatt.
Rangun, 2021. március 30.
Szemét borít egy úttestet a mianmari katonai hatalomátvétel ellen tiltakozók tüntetése után Rangunban 2021. március 30-án. Mianmarban rendszeresek a tüntetések azóta, hogy a hadsereg február első napján, az új parlament megalakulása előtt pár órával átvette a hatalmat, és letartóztatta az országot vezető politikusokat, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít és Vin Mjin államfőt. A rendfenntartók és a tüntetők közötti összecsapásokban eddig több mint 500-an életüket vesztették és több száz embert letartóztattak.
MTI/EPA 
„Japán nyújtja a legnagyobb segítséget Mianmarnak, de nem tervezünk semmilyen újabb projektet. Egyértelműen állást foglaltunk” – mondta egy parlamenti ülésen Motegi, aki szerint a segítségnyújtás visszatartása nagyobb nyomást helyez a mianmari hadseregre, mint a szankciók.
A külügyminisztérium szerint Japán csaknem 190 milliárd jenes (532 milliárd forintos) segélyt biztosított Mianmarnak a 2019-es pénzügyi évben.
Japán azt követően hozta meg a lépést, hogy bírálatok érték amiatt, hogy visszafogottabb álláspontot képvisel Mianmarral szemben a nyugati országokhoz képest, amelyek szankciókat vetettek ki a katonai juntához köthető személyekre és cégekre.
Bár Japán is elítélte a puccsot, illetve felszólított az őrizetbe vett politikai tisztségviselők szabadon engedésére, vonakodott szankciókat bevezetni a szoros gazdasági kapcsolatok és katonai kapcsolatok miatt.
Mianmarban rendszeresek a tüntetések azóta, hogy a hadsereg február 1-jén átvette a hatalmat és őrizetbe vette Vin Mjint államfőt, Aung Szan Szú Kjí államtanácsost, az ország akkori de facto vezetőjét, valamint a kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több magas rangú tisztségviselőjét. A helyzetet nyomon követő emberi jogi szervezet szerint a tiltakozások következtében eddig legalább 510 ember vesztette életét.
Kedden a délkelet-ázsiai ország három etnikai gerillacsoportja felszólította a katonai juntát, hogy hagyjon fel az erőszakkal a tüntetők ellen.
Szintén kedden a Thaifölddel közös határ mentén tevékenykedő Karen Nemzeti Unió (KNU) nevű karen kisebbségi lázadócsoport arról számolt be, hogy „mianmari katonák ezrei tartanak területei felé minden frontról”.
„Nincs más választásunk, mint szembeszállni ezekkel a komoly fenyegetésekkel az illegitim katonai junta részéről, hogy megvédjük területünket” – közölték. A csoport felszólította a nemzetközi közösséget, elsősorban Thaiföldet, hogy segítsen a támadás elől menekülő karen embereknek, és szakítsa meg a kapcsolatokat a juntával.
A hadsereg hétvégén légicsapásokat mért a KNU harcosaira, a bombázások elől mintegy háromezren menekültek a szomszédos Thaiföldre.
Bangkok később visszautasította az aktivisták vádjait, amelyek szerint visszatérésre kényszerítette a menekülteket, egy meg nem nevezett thai határőr azonban a Reuters hírügynökség szerint azt mondta, hogy a thai hadsereg a legtöbb embert visszaküldi, biztonságosnak minősítve a mianmari oldalt.
A Kareni Nők Szervezete (KWO) szerint a thai hadsereg körülbelül 2400 menekültet küldött vissza, köztük mintegy 1100 gyereket. A KWO egyik vezetője az EFE hírügynökségnek azt mondta: a menekültek menedék, élelmiszer és elegendő víz nélkül a mianmari dzsungelben kénytelenek meghúzni magukat.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője elmondta: aggódnak az erről szóló jelentések miatt, és tájékozódnak Thaiföldtől az ügyben.
