Nagyságrendekkel több civil halt meg az amerikai légicsapások miatt, mint ami a valóság

Romok elõtt áll egy fiú Bagdadban 2015. július 6-án, miután az iraki légierõ egyik gépe tévedésbõl az iraki fõváros al-Dzsadida lakónegyedére dobott bombát. A gép az Iszlám Állam dzsihadista szervezet harcosai elleni bevetésrõl volt visszatérõben, amikor kioldódott a bomba. (MTI/EPA/Ali Abbász)
not image

Nagy Noel

2021. december 19. - 08:03

Egy frissen lefolytatott oknyomozás eredményeképpen kiderült, hogy a Pentagon jelentős mértékben aluldatálta az iraki, szíriai és afganisztáni légicsapások civil áldozatainak valódi számát.

A The New York Times összesen 1311 dokumentumot vizsgált át, amelyet a Pentagon egyik rejtett archívumában lehetett fellelni. A dokumentumokból pedig kiderült, hogy jóval több civil halt meg a légicsapásokban mint a hivatalos számos, ami 1417 Szíriában és Irakban, valamint 188 Afganisztánban.

Mint a Times is írja, az amerikai hadsereg azzal az ígérettel hajtott végre bombázásokat e három muszlim ország ellen, hogy csak az ellenséget célozzák, miközben minimalizálják a civil áldozatoknak a számát. Ehhez képest éppen a napilap oknyomozásaiból tudjuk, hogy elhallgattak jelentősebb halálozásokat egy tavalyi kabuli dróntámadás, valamint 2019-es szíriai bombázás kapcsán.

Éppen ezért folytatott oknyomozást az amerikai napilap, hogy pontosan mekkora mértékű az adattitkolás a Pentagon részéről, oknyomozásuk első részének eredménye pedig egyértelműen mutatja, hogy nagyon erősen torzítják a hivatalos adatokat.

Az átvizsgált több mint 1300 dokumentum csak a 2014 óta végrehajtott légicsapásokra vonatkozik, amelyekből megmutatják, hogy főként „borzalmasan és mélyen pontatlan hírszerzési információk”, valamint a hanyag célzás miatt több ezer civil, köztük gyerekek és asszonyok vesztették életüket.

A Times oknyomozásának megállapítását a leginkább egy 2016-os bombázás támasztja alá, amit a szíriai Tokhar régiója ellen hajtottak végre. Az amerikai különleges egységek akkor azt állították, hogy olyan körzetet sikerült eltalálniuk, ami az Iszlám Államhoz tartozik.

Akkor egy Pentagon által lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy nagyon sok ISIS-harcost sikerült kiiktatni, de lehetett 7 és 24 közötti számú civil, aki áldozatul esett a támadásnak. A Times vizsgálata szerint azonban a különleges egységek valójában olyan házakat céloztak meg, ahol menekülő emberek éltek. Eredmény: 120 civil vesztette életét.

Ami szintén aggasztó a Times vizsgálata szerint, hogy a Pentagon egyáltalán nem próbál felelősséget vállalni a potenciális hibákért, még csak megfelelő belső vizsgálatokat sem folytatnak le. A dokumentumokban nem nagyon lehet találni olyat, hogy elismernék a hibákat.

Egy dokumentumban lehetett olyat felfedezni, hogy valószínű szabályt sértettek a pontatlan célzással, de ezt sem részletezték. Ráadásul a civil áldozatokat is kevesebb, mint egy tucat alkalommal segítették meg, holott sokszor meglehetősen drága egészségügyi költségeket emészt fel az ápolásuk.

A dokumentumokból az is kiderült, hogy a Pentagon gyakorlatilag mérlegelés nélkül elfogadta, hogy bármennyi civilt is követel a helyzet, jó döntést hoztak. Egészen addig, ameddig a saját megítélésük szerint az előnyük ellensúlyozzák a kockázatot és keresztülment a döntés a parancsnoki láncon, van legitimitása az adott légicsapásnak.

Az amerikai haderők összesen több mint 50 000 légicsapást hajtottak végre Irakban, Szíriában és Afganisztánban, ezek nagy része ráadásul nem volt megtervezve előre, hanem úgymond a „háború hevében” hajtották végre őket.

A Pentagon pedig megpróbált trükközni ezen információk tálalásával, vagy akár a tudomásul vételével is azzal, hogy kényszeresen akarták megerősíteni saját morális felsőbbrendűségüket, valamint azt a hitet, hogy biztosan ISIS-harcosokat támadnak, nem civileket.

Ékes példája ennek, hogy nem egy alkalommal, amikor lebombáztak egy helyszínt, az odarohanó civilekre, akik mentési munkálatokat kívántak végezni, rögtön azt gondolták, hogy az Iszlám Állam harcosai, így őket is támadták.

Sokszor a borzalmas minőségű kamerafelvételeknek volt köszönhető, hogy ekkora hibákat vétett az amerikai hadsereg. A Times oknyomozása szerint sokszor néhány másodperces felvételek alapján döntötte el a Pentagon, hogy nem történt semmi baj, mindenféle alapos vizsgálat nélkül.

Az amerikai hadsereg ráadásul a másodlagos robbanásokkal sem foglalkozott, amely a Pentagon által elismert halálozások legalább harmadát, a Times vizsgálata szerint a civil áldozatok felét okozta. Ennek egy ékes példája egy 2015 júniusi, Irak ellen lefolytatott légitámadás, ahol egy autóbomba-gyárat lőttek ki az amerikaiak.

Akkor a hadsereg megállapította, hogy a másodlagos robbanásnak meglehetősen alacsony a kockázata, így alacsony lehet a civil halálozás is. Azt viszont nem vették figyelembe, hogy a gyár közelében több lakóház is van, melynek eredmény 70 civil áldozat volt azon éjszaka.

Bill Urban, az amerikai Központi Parancsnokság szóvivője a New York Times vizsgálatára reagálva elmondta, hogy hiába van az amerikai hadseregnek a legjobb technológiája a világon, bizony el lehet követni hibákat, amikből tanulni lehet. Hozzátette: mindig megpróbálják elkerülni a felesleges áldozatok és nagyon sajnálják, hogy ilyen mégis előfordul.