Ijesztő állapotban az egyetemisták mentális egészsége, mielőbb változás kell
A hallgatók 55,3%-a vallotta, hogy a lelki állapotának a covid okozta megbetegedéshez, a szorongáshoz, a szülőkkel való kényszerű összeköltözéshez vagy egyéb életeseményhez van köze.
Fotó: Unsplash 
Több mint 7 ezer egyetemi hallgató és 64 felsőoktatási intézmény vett részt abban az országos felmérésben, amelynek eredményei által a kutatók arra szeretnék felhívni a döntéshozók figyelmét, hogy egy jóval hatékonyabb tanácsadói rendszerre van szükség hazánkban.
Ugyanis kiderült, hogy a magyar felsőoktatási hallgatók több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémákkal, emellett 10-ből mintegy 3 megkérdezett úgy érzi, hogy a rendelkezésére álló anyagi források nem biztosítanak stabil körülményeket a tanulmányaihoz.
A hallgatók 55,3%-a vallotta, hogy a lelki állapotának a covid okozta megbetegedéshez, a szorongáshoz, a szülőkkel való kényszerű összeköltözéshez vagy egyéb életeseményhez (szakítás, gyász) van köze – írta a Napi.hu.
Az anyagi helyzetből adódóan 54%-nak munkát kellett vállalnia a tanulmányai mellett, akik közül 46% több mint 21 órát dolgozik hetente, ám ez túlterheltséggel és korai kiégéssel fenyegeti a diákokat, ráadásul más egyéb problémákat is magával hozott.
Mindez káros szokásokhoz vezetett
A megállapítás szerint a karanténnal és más krízishelyzetekkel való megküzdés leggyakoribb módszere a közösségi média fokozott használata és az evés volt, emellett számos esetben nőtt az online játékokra fordított idő és az alkoholfogyasztás.
Továbbá kisebb mértékben, de szintén előfordult a pornográf tartalmak fogyasztásának és a dohányzás mértékének növekedése, míg az egyetemeken működő tanácsadási szolgáltatásokról (életvezetési- és karriertanácsadás) a kitöltők többsége nem is hallott, illetve elenyésző számú hallgató vette igénybe.
Mindemellett tízből csaknem négy egyetemista egyáltalán nem végez testmozgást, s valamivel több mint 26%-uk is mindössze heti egyszer vagy háromszor szán rá időt, ami azt jelenti, hogy a fizikai egészségüket is elhanyagolják.
A Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) kutatását az ELTE vezetésével, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársainak közreműködésével végezték.
