Egy robbanás mindig veszélyes, és ha az egy atomfegyverrel párosul, akkor a károk óriásiak lehetnek, miközben az embereknek nagyon kevés az esélyük a túlélésre.
Egy robbanás mindig veszélyes, és ha az egy atomfegyverrel párosul, akkor a károk óriásiak lehetnek, miközben az embereknek nagyon kevés az esélyük a túlélésre.
Egy héttel ezelőtt Bejrútot egy egészen hatalmas robbanás rázta meg, aminek az ereje felért egy kisebb atombombával. Mérhetetlenül nagy pusztítást végzett, és már több mint 200 holtestet találtak a helyszínen.
Sokakat még mindig keresnek, és a mentőcsapatok a minimális esélyek ellenére sem adják fel. A háttérben pedig legalább ilyen intenzitással vizsgálódnak, hogy mi is történhetett, egyáltalán balesetről van-e szó.
Az ehhez hasonló erősségű robbanások egy szempillantás alatt írják át a környezetet maguk körül, és kevés az olyan hely, ahol egy ilyen katasztrófa esetén biztonságban lennénk. A napvilágra került videókból is jól látni, hogy a lökéshullám milyen erővel csapott le.
Ennek kapcsán úgy gondoltuk, hogy bemutatunk egy 1953-as felvételt, amit valószínűleg még sokan nem láthattak. Itt ugyan egy nukleáris fegyverről van szó, maga a lökéshullám szintén pusztító erővel bír.
Az első hullám részeként a robbanás szinte felperzseli a járművet, majd a következőben már arrébb is dobja azt. Az erőhatás akkora, hogy a járművek oldalai behorpadnak, anélkül hogy bármilyen más behatás is érte volna azokat.
Adódik a kérdés, hogy az ilyen robbanásokat miképpen úszták meg a kamerák. Ezeket az eszközöket egy szerkezetileg megerősített dobozba helyezték el, amiket acéloszlopok vettek körbe, és betonból készült alapokat kaptak.
A rögzítőrudakat pedig úgy alakították ki, hogy azok aerodinamikailag a lehető legkisebb mértékben mozduljanak el. Emiatt sem érzékelhető nagy rázkódás a lökéshullámokkal, így a szakemberek pontos elemzéseket végezhettek, látván a különböző behatásokat.
Ne hagyd ki:
