Húsz év alatt 77 millióra nőhet a parlagfűre allergiások száma Európában
A szakember szerint az egészségügyi kockázatok mellett ez további anyagi nehézségeket is jelenthet az érintetteknek.
Fotó: Unsplash 
Kis Anna meteorológus egyik legutóbbi cikkében arról írt, miszerint az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás a felelős, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve.
Kifejtette, hogy az idei enyhe tél miatt már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon, a mogyoró mellett pedig az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában. Emellett a vegetációs időszak hossza is ki fog tolódni a magasabb hőmérsékleti értékek miatt.
Arra is kitért, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 20 évre vonatkozóan vizsgálta az égert, amely által a pollenszezon korábbra tolódását állapították meg, hiszen 2000-2010 között átlagosan a 46. napon indult, 2010. után pedig már a 25. napon.
A Napi.hu szerint a szakember ezt követően rámutatott, miszerint a magasabb szén-dioxid-koncentráció nem csak közvetlenül (a melegedés által) fejti ki hatását: a növény fotoszintézise fokozódik, több virágot hozhat, ami több pollent tud kibocsátani. Emellett az éghajlatváltozás az invazív fajok megjelenését is elősegíti, amely az allergia szempontjából szintén nem kedvező, hiszen ezek olyankor is bocsáthatnak ki pollent, amikor az őshonos fajok amúgy nem szoktak.
Több dolgot is tehetünk
Majd arra utalt, hogy a klímaváltozás a beltéri penészre is hatással lehet (ugyanis a gyakoribb heves esőzések, viharok, árvizek miatt nedvesebbek, nyirkosabbak lehetnek az épületek), amely asztmát okozhat, vagy súlyosbíthatja a meglévőt.
„Szimulációk szerint 2041-2060-ra Európában 33 millióról 77 millió emberre növekszik a parlagfűre érzékenyek száma. Az egészségügyi kockázatok mellett ez további anyagi nehézségeket is jelenthet az allergiásoknak”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy az USA-ban 2008-2013 között 3200 dollár (több mint 1,1 millió forint) volt az évi gyógyszerköltsége egy asztmás betegnek.
De néhány hasznos tanácsot is megosztott, amelyek segíthetnek:
- a polleninformációk, előrejelzések nyomon követése,
- a maszkviselés,
- a közlekedési útvonal megváltoztatása, ezzel csökkentve az allergéneknek való kitettséget,
- ebben az időszakban a benti programok előtérbe helyezése
- a szellőztetés minimalizálása vagy időzítése (esőzés után vagy este, mert akkor alacsonyabb a pollenkoncentráció).
„Mindezeken túl természetesen a szén-dioxid-koncentráció csökkentése a cél: a klímaváltozás mérséklésével csökkenthető volna a pollenallergia-szezon durva súlyosbodása”
– magyarázta az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
