Magyar fejlesztésű holografikus technológia hozhat áttörést számos területen

Gábor Dénes 1947-ben találta fel a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárást, a holográfiát, 1971-ben pedig fizikai Nobel-díjat is nyert érte. A 3D-s képalkotó eljárás továbbfejlesztése ismét felhelyezheti hazánkat az innovációs világtérképre, ugyanis a külföldi pénzintézetek és nagyvállalatok érdeklődését is felkeltette.

A Holotech Hungary Kft. a legnevesebb hazai egyetemekkel és kutatási műhelyekkel összefogva elérte, hogy a holográfia a laboratóriumokon kívül is alkalmazhatóvá váljon, ami forradalmi változásokhoz vezethet számos felhasználási területen.

Fontos szerepet tölthet be például az agyi operációk megtervezésében és valós idejű megvalósításában is, jelenleg ugyanis az orvosok kétdimenziós képekkel dolgoznak, és a saját fejükben kell elképzelniük, hogyan nézhet ki és helyezkedhet el az elváltozás a térben.

A holográfia segítségével lehetségessé válna a CT- vagy ultrahang felvételek 3D képként történő megjelenítése, ami jelentősen megkönnyítené az operációt végző orvosok munkáját, valamint csökkentené a beavatkozással járó kockázatot is – számolt be az Infostart.

Gábor Dénes már a Nobel-díj átadásakor is felhívta a figyelmet a technológia további felhasználási lehetőségeire – a hologramban tárolt információsűrűség nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógépek memóriájában tárolható információ mennyiségét, ráadásul az adatok gyorsabban is előhívhatók –, ennek kiaknázására azonban csak most sikerült sort keríteni.

A kutatócsoport közel jár Bill Gates azon törekvésének megvalósításához, hogy a holografikus eljárás nyújtotta előnyök minél szélesebb körben felhasználásra kerüljenek, a technológia ugyanis nem csupán a felhő típusú adattárolás alternatívájává válhat, de fontos szerepet játszhat a virtuális valóság kiterjesztésében is.