Hatalmas hipernóva-robbanás után keletkezett bizarr csillagot fedeztek fel
A különleges égitest az univerzum egyik legerőteljesebb folyamatát követően csillant fel a horizonton.
Anna Serena Esposito 
Az SMSS J200322.54-114203.3 kódnévvel ellátott csillag a Tejútrendszer külső részén helyezkedik el, nagyjából 7 500 fényévre a Földtől; az asztronómusok számításai alapján több mint 13 milliárd éve jöhetett létre – írta az Astro 3D portál.
Ami az összetételét illeti, kevesebb fémet tartalmaz, mint társai, azonban meglepően magas koncentrációban lehet jelen a felső rétegeiben az olyan ritkább anyag, mint például a cink, az urán, az európium és az arany is.
Az első generációs csillagok főként hidrogénből és héliumból állnak, és e két elem állandó fúziója révén termelnek energiát, amikor pedig szupernóvává alakulnak, és hatalmas robbanást követően neutroncsillagokká, majd fekete lyukakká formálódnak, nehezebb vegyületek jelenhetnek meg rajtuk.
Ezzel szemben a második generációs csillagok, mint a szóban forgó égitest is, olyan környezetben születtek meg, amelyek tele vannak nehézfémekkel, ezek az anyagok pedig beépültek a felső rétegekbe, ezáltal olyan erőt képviselnek, hogy még neutroncsillagok egyesülése során sem tudnak elegendő energiát termelni a fennmaradáshoz.
Mindezekből kifolyólag arra a következtetésre jutottak a tudósok, hogy egy szupernóvánál is jóval nagyobb hipernóva-robbanás idézhette elő a kialakulásukat, ami nagyjából akkora energia felszabadítására képes, mint amennyit 25 Nap-mérettel rendelkező csillag tud magából előállítani.
Ha valóban igazolást nyer a teória, azzal újabb magyarázatot adhatnának arra, miként lehetséges, hogy az univerzum rejtett szegleteiben található csillagok felületén is azonosíthatóak a ritka fémek – erre az elméletre ugyanis egyelőre nem tudtak pontos választ adni az asztrofizikusok.
