Szupernóvák maradványain száguldhat át a Föld az univerzumban
Asztronómusok szerint bolygónk kozmikus porfelhők tengerében úszkálhat, amelyek ősrégi, egyenként 30 ezer évnél is idősebb csillagok maradványai lehetnek.
This image from the NASA/ESA Hubble Space Telescope depicts NGC 7027, or the Jewel Bug nebula. The object had been slowly puffing away its mass in quiet, spherically symmetric or perhaps spiral patterns for centuries until relatively recently when it produced a new cloverleaf pattern. New observations of the object have found unprecedented levels of complexity and rapid changes in the jets and gas bubbles blasting off of the star at the centre of the nebula. 
Asztronómusok szerint bolygónk kozmikus porfelhők tengerében úszkálhat, amelyek ősrégi, egyenként 30 ezer évnél is idősebb csillagok maradványai lehetnek.
A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban megjelent tanulmányban ausztrál kutatók leírták, miként vontak ki speciális vas-60 izotópokat öt mélytengeri üledékmintából atomabszorpciós spektrometriai alkalmazásával.
Ez egészen különös felfedezésnek számít, hiszen ezeket az izotópokat kifejezetten masszív csillagok állíthatják elő, miközben szupernóvaként felrobbannak, ami azt jelenti, hogy a vas-60 atomok kozmikus explóziók nyomai lehetnek.
Mivel a vas-60 radioaktív anyag, lebomlásának teljes időhossza pedig 15 millió év, a legújabb elmélet szerint a Földet folyamatosan bombázzák ezek a molekulák, miközben a helyi csillagközi felhőn halad át, ami főként gázokból, porból és plazmából tevődik össze.
A tudósok megpróbálták megsaccolni az Antarktiszról származó vas-60 izotópot tartalmazó minták életkorát – rájöttek, hogy körülbelül 33 ezer évvel ezelőtt hullhattak a Föld felszínére.
Nem ez volt az első eset, hogy vas-60-ra bukkantak a kutatók, ugyanis korábbi vizsgálatok során bebizonyították, hogy néhány izotópok akár 2,6-6 millió éve jöhettek létre. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem atomfizikusa, Anton Wallner elmondta, hogy a régebbi minták tanulmányozásával kideríthető, pontosan miből állhatott a szupernóva, és honnan származhatnak a misztikus anyagok.
Sokkal több kérdést, mint választ vet fel azonban, amit találtak. A vas-60 koncentrációja eléggé konzisztensnek tűnik az eltelt idő függvényében, egyszóval ha történt volna a múltban egy szupernóva-esemény, akkor jelentős kiugrások és az izotóp mennyiségének változásai lennének észrevehetőek.
„Vannak kutatások azzal kapcsolatban, hogy a kozmikus porfelhőkben lévő vas-60 a csillagközi térben szabadon mozoghat, így nem elképzelhetetlen az sem, hogy az izotóp egy régebbi szupernóvából eredeztethető; az amit mértünk, valamiféle visszhangja lehet a jelenségnek.”
magyarázta Wallner.
Ne hagyd ki:
