Miért olvadnak a Himalája gleccserei tízszer gyorsabban, mint a többi?
A jég csökkenése több száz millió ember életére van hatással, és növeli a természeti katasztrófák kockázatát is.
Fotó: placesofourlives / Twenty20 A Himalájában található a világ harmadik legnagyobb mennyiségű gleccserjege az Antarktisz és Északi-sark után, ezért gyakran a „harmadik sarokként” is emlegetik. Számos kutató azonban arra a megállapításra jutott, az Indián, Pakisztánon, Afganisztánon, Kínán, Bhutánon és Nepálon áthaladó hegység jege a szokásosnál nagyobb ütemben csökken.
A Leedsi Egyetem vezette kutatás szerint a Himalája gleccserei az elmúlt évtizedekben tízszer gyorsabban veszítettek jeget, mint a 400-700 évvel ezelőtti Kis Jégkorszak óta bármikor. Dr. Jonathan Carrivick, a tanulmány egyik szerzője elmondta, ez a jelenség egybeesik az ember okozta klímaváltozással.
Bár a hegység több millió éves, a gleccserek rendkívül érzékenyek a változó éghajlatra. Az 1970-es években kezdődő globális felmelegedés kezdete óta a hatalmas jégtömegek folyamatosan vékonyodnak el és húzódnak vissza – számolt be az Independent.
Az klímaváltozást a fosszilis tüzelőanyagok, például a gáz, szén és olaj elégetése okozza, ami üvegházhatású gázokat bocsát a légkörbe. Ez a légkör és óceánok hőmérsékletét olyan szintre emeli, ami a legtöbb tudós szerint nem magyarázható természetes okokkal.
A légszennyezettség is hozzájárul a problémához, a jégre lerakódó fekete szénpor miatt ugyanis a gleccser több hőt vesz fel, és gyorsabban olvad. Carrivick szerint az emberiségnek sürgősen cselekednie kell, hogy csökkentse a klímaváltozás gleccserekre gyakorolt hatását.
A tanulmány szerint az olvadás több millió ember vízellátását veszélyezteti Ázsiában, és több száz millió emberre van hatással, akik élelmiszer- és energiaellátása Ázsia fő folyórendszereitől függ, mint a Brahmaputra, a Gangesz vagy az Indus.
A természeti katasztrófák is nagy veszélyt jelentenek, 2021 februárjában egy gleccsertörés okozott áradást Uttarakhand állam egyik városában. A tragédiában több mint 200 ember vesztette életét, köztük több tucat munkás, akik egy gát alagútjában rekedtek.
Uttarakhand ökológiája évek óta aggodalomra ad okot; sok szakértő mutatott rá, az árvízveszélyes területeken és ökológiailag érzékeny zónákban történő szakszerűtlen építkezések és bányászat növelték az árvizek és más természeti katasztrófák kockázatát a régióban.
