Hat éve nem látott drágulás jöhet az élelmiszerárakban
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) jelentése szerint az elmúlt hat hónapban olyan mértékben nőttek meg a koronavírus-járvány miatti lezárások következtében az élelmiszerárak, mint amire legutóbb 2014 decemberében volt példa.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) jelentése szerint az elmúlt hat hónapban olyan mértékben nőttek meg a koronavírus-járvány miatti lezárások következtében az élelmiszerárak, mint amire legutóbb 2014 decemberében volt példa.
A FAO legfrissebb elemzéséből kiderült, hogy míg októberben 101 ponton állt az élelmiszerhiány-index, addig novemberre már 105-re emelkedett ez a negatív mutató – ilyen mértékű havi romlást legutoljára 2012 júliusában tapasztaltak.
A pandémia kitörése óta havonta 14,5 százalékkal nőtt az étkezési növényi olajak ára, ami főként a pálmaolaj drágulása miatt történhetett meg. A gabonapelyhek, a húsok, a tejtermékek és a cukor ára szintén az egekben van – ez utóbbi esetében 3,3 százalékos emelkedés figyelhető meg.
Jó hír lehet talán, hogy miközben az állatfarmokon és a vágóhidakon 13,7 százalékos csökkenést mértek 2019-hez képest, addig a marha-, sertés- és csirkehús ára stagnált, itt-ott visszaesett.
A FAO figyelmeztetett, az árak egyenlőtlenségéből kifolyólag tovább mélyülhet az egyébként is óriási különbség a Föld különböző régiói között. A szervezet szakértői úgy gondolják, hogy a koronavírus-járványon kívül a közép-amerikai és afrikai térségekben a heves esőzések, hurrikánok és áradások mind-mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyre több ember az éhínség szélére sodródjon.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet kiemelte, legalább 45 ország, köztük 34 afrikai állam továbbra sem képes fenntartani a megfelelő élelmiszerellátást, ezért nemzetközi segélyre szorulnak.
Az éhínség által legérzékenyebben érintett területek Kelet- és Nyugat-Afrikában, valamint a Közel-Kelet déli régióiban találhatóak.
