Fotó: EPA/STR

Elemzés: miért alakult ki menekültválság a lengyel-fehérorosz határon?

Szerző: Nagy Noel

Az elmúlt napok során nagyon komoly válsághelyzet alakult ki Lengyelország és Fehéroroszország közös határán, több ezer feszült menekült és bevándorló várja bebocsátását az unió területére.

not image

Nagy Noel

2021. november. 12 - 20:34

Alekszandr Lukasenka a csütörtöki nap folyamán megfenyegette Lengyelországot és az Európai Uniót, hogy ne merjék lezárni a határokat, mert akkor le fogják állítani a földgázszállítást a blokk irányába. A fehérorosz diktátor ezen felül felkérte Putyint, hogy az orosz seregek segítsenek be a határellenőrzésekbe.

Oroszország erre válaszul két stratégiai bombázót küldött az ország légterébe, amelyet belorusz vadászgépek támogatnak. Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint ezt senki ne vegye fenyegetésnek, biztonsági okokból vetették be a gépeiket.

Lengyelországban eközben növekszik a feszültség, Varsóban például több tízezer nacionalista vonult az utcákra, ahol többek között a menekültek és bevándorlók fő célpontjának, Németországnak a zászlaját égették.

Az Európai Unió a határokon kialakult krízisre válaszul engedélyezte, hogy a közös uniós költségvetésből fogják finanszírozni a lengyel, lett és a litván határokon épülő határkerítést, amely országok a leginkább megérezték a Fehéroroszországból érkező menekültáradatot.

Mindhárom ország elkezdte már építeni a határkerítést és szükségállapotot hirdettek, sok határmenti település közelében még alapvető szabadságokat is felfüggesztettek. A hagyományosan a menekülteket védelmező és befogadó kereskedelmi blokk egyre keményebb migrációellenes álláspontot vesz fel.

Emlékezetes, hogy néhány héttel a 2015-ös menekültválság eldurvulását követően például egy 3 milliárd eurós üzlet keretében megállapodtak Recep Tayyip Erdogannal, Törökország elnökével, hogy minden módon tartsák fel a közel-keleti menekülteket. Hasonló megállapodás született Nigerrel is, amely a líbiai migrációs vonal felé igyekvő menekültek feltartóztatására kötelezte el magát.

A mostani válság viszont más, ugyanis míg a 2015-ös az természetes volt, ez gyakorlatilag állami szervezésű. Ezt az ENSZ Biztonsági Tanácsban is megállapították a minap, hogy Minszk politikai okok miatt generált mesterségesen menekültválságot, hogy bosszút álljon a szankciók miatt.

A lengyel-fehérorosz határon azonban a helyzet nagyon feszült lett, ugyanis az ott állomásozó menekültek fagypont körüli hőmérsékletekbe töltik mindennapjaikat, főként sátrakban. Az unióba vágyakozók türelme egyre fogy, a feszültség nő és egy nagyobb rohamra szinte mindennap lehet számítani.

A válság akár katonai konfliktussá eszkalálódhat, már lehetett hallani különböző fegyveres incidensekről. Fontos feltenni azonban a kérdést: mégis hogyan alakult ki ez a krízis, ami 2015 óta a legsúlyosabb menekültválsággá fajult?

Fotó: EPA/STR

Hogyan jutottunk el ide?

A Szovjetunió szétesése után Fehéroroszországban is hasonlóan zajlott a rendszerváltás, mint Közép-Ázsia „isztánjaiban”, hogy a helyi kommunista vezető átmentette hatalmát. Lukasenka esetében a termelőszövetkezetben elfoglalt vezetői hely volt a nyerő.

Alekszandr Lukasenka a kilencvenes évek elején emelkedett fel a politikában, közvetlenül a Szovjetunió összeomlását követően. Az egykori téeszelnök jóformán népmesei hős lett azzal az ígérettel, hogy leszámol a korrupt és erkölcstelen elittel.

Kemény vidéki akcentusa és a „nép gyermeke” imidzs rengeteget segített számára, hogy a legnépszerűbb politikus legyen Fehéroroszországban, ami 1994-ben a megválasztásához vezetett. Lukasenka így immáron 27 éve az ország teljhatalmú ura, ebből azonban igazán csak a 94-es választás volt legitim.

Az „Európa utolsó diktátorának” nevezett vezető egyébként az alkalmankénti őrült megszólalásaival is megkapja a sajtó figyelmét. Emlékezetes például, amikor kijelentette, hogy jéghokival, szaunával, vodkával és traktorvezetéssel ki lehet gyógyulni a koronavírusból.

Olyan eset is volt, amikor egy, a helyi LMBTQ-közösség ellen meghozott korlátozó törvényt követően kérdezték, kijelentette, hogy „inkább nevezzék diktátornak, mint melegnek”. A tábornokai is kaptak azért a jóból: egyszer arra kényszerítették őket, hogy tisztelegjenek a tinédzser fiának.

Lukasenka még csak véletlenül sem nevezhető demokratának, apránként építette le a szabadságjogokat hatalomra kerülése óta. A hatóságokon keresztül könyörtelenül leszámol mindenkivel, aki nem ért vele egyet, a szólásszabadságot csak hallomásból ismerhetik a beloruszok.

Rendszeresen bebörtönzi és még meg is kínozza politikai ellenfeleit, illetve bárkit, aki a rendszerével kritikus. Ez pedig tökéletesen megnyilvánult 2020 őszén, amikor a legutóbbi választási csalása miatt lázadtak fel a beloruszok.

Lukasenka folyamatosan meghekkelt választásokon tudta csak magánál tartani a hatalmat, azonban a 2020-as során feltűnt egy szereplő, aki szemmel láthatóan népszerűnek bizonyult: Szvetlana Tihanovszkaja. Népszerűsége ellenére azonban gyanús módon Lukasenka a szavazatok 80 százalékát szerezte meg.

A választásokat követően tömeges tüntetések törtek ki országszerte, az epicentruma a főváros, Minszk volt. Olykor tízezres nagyságrendben vonultak utcára a tüntetők, akik azt követelték, hogy Lukasenka végre távozzon a hatalomból, vagy legalább tegyen demokratikus reformokat.

Voltak olyan pontjai a tüntetéseknek, amikor Lukasenka szemmel láthatóan megriadt, ugyanis az új alkotmány írásának, valamint még a lemondásnak a gondolatával is eljátszott. Beindult egyfajta „chicken game” a tüntetők és a rezsim között, hogy ki rántja előbb félre a kormányt.

A tüntetők bár heteken keresztül kitartottak, idővel elfogyott a lendület és az azóta száműzetésben lévő Tihanovszkaja sem tudott lelket önteni beléjük. A belorusz hatóságok eközben könyörtelen leszámolásba kezdtek azokkal, akiknek bármilyen köze is volt a népharaghoz.

Már a tüntetések aktív időszakában is lehetett arról hallani, hogy a fehérorosz rendőrök letartóztattak, megvertek, megkínoztak és meg is öltek demonstrálókat, ez azonban a tüntetések kifulladását követően még egy nagyobb fokra emelték.

Lukasenka mindent megtett, hogy ehhez hasonló események ne történjenek meg ismételten, mert érezhetően megremegett az önbizalma. Ennek a leszámolás-sorozatnak lett az eredménye a Ryanair-incidens, ami gyakorlatilag a mostani válság előzményének tekinthető.

Fotó: MTI/EPA/Belta pool/Andrej Sztaszevics

Az incidens

Május 23-án a Görögország és Litvánia (Athén-Vilniusz) között közlekedő egyik Ryanair-járatot leszállíttatta a fehérorosz légierő, még vadászgépeket is felküldtek annak érdekében, hogy a repülőgép biztosan Minszkben hajtson végre kényszerleszállást.

Lukasenkáék akkor azt mondták, hogy Svájcból érkezett hozzájuk egy értesülés, miszerint bombát terveznek robbantani a gépen, ezért azonnal le kellett szállni. Svájc természetesen cáfolta ezt később, nem is hallottak arról, hogy bármelyik Ryanair-járaton lenne bomba.

A valós oka a gép kényszerleszállásának az volt, hogy ott tartózkodott Roman Protaszevics ellenzéki újságíró. Protaszevics még a tüntetések idején hozott létre egy Telegram-csatornát, ahol folyamatosan beszámolt a demonstrációkról, valamint a belorusz hatóságok által elkövetett gaztettekről.

A rendőrség végül az újságírót és barátnőjét letartóztatta, a gépet pedig órákon nem engedték újra felszállni. Ez elképesztő felháborodást keltett nyugaton, valamennyi intézmény, államfő és szervezet elítélte Lukasenkáék akcióját.

Az incidensre válaszul az Európai Unió minden fehérorosz légitársaság gépét kitiltotta az unió légteréből, valamint egyéb pénzügyi szankciókat is vezettek be. A szankciók így egymásra tevődtek, mert már a tüntetések során tanúsított brutalitásra reagálva is szankcionáltak fehérorosz szereplőket.

Lukasenkát elképesztően frusztrálta, hogy a nyugat sorra szankciókkal sújtja, amelyet rendkívül megérzett a gazdaság is. Éppen ezért úgy döntöttek, hogy egy másik hadviselést választanak és egy érzékeny fegyverrel próbálják az uniót megfojtani.

Válság a lengyel határon

Egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy Lukasenka államilag szervezetten vezényelt több ezer menekültet Európai Unió határaihoz. Úgy tudni, a fehérorosz hatóságok külön repülőket küldtek Szíriába, Irakba, Afganisztánba, Észak-Afrikába és egyéb helyekre, hogy áthozzák az ország területére a jobb életre vágyókat.

Lukasenka és a rezsim emberei ekkor hamis vagy felnagyított ígéretekkel buzdították arra a menekülteket, hogy induljanak meg az unió felé, mert ott igazi Kánaán vár rájuk, akik pedig több ezres létszámban meg is indultak.

A lengyel határon éppen ezért nagyon kemény feszültség és krízis alakult ki, ugyanis Varsó értelemszerűen nem szeretne ekkora számban dokumentálatlan menekülteket beengedni, miközben a beloruszok nem kívánják visszaengedni őket – patthelyzet jött létre, amit a menekültek sínylenek meg.

A legtöbb nyugati tisztviselő és diplomata egyetért abban, hogy Lukasenka (akár Vlagyimir Putyin bíztatására) mesterségesen hozott létre egy menekültválságot, csak azért, hogy megossza az Európai Uniót, amely a 2015-16-os krízis idején nagyon komoly vitákba keveredett a migráció kérdésében (többek között Magyarországgal is).

Kérdés azonban, hogy erre a helyzetre mi lehet a megoldás, ugyanis látszólag Fehéroroszország folyamatosan tagad, az unió pedig értelemszerűen pánikol. Lengyelország, Litvánia és Lettország is kivezényelte a katonákat a határ védelmére, azonban mindenképpen szükség lesz egy kerítés.

Lukasenkának fontos kártya, hogy ott tudhatja támogatói között Putyint, bár feltehetően azt az orosz elnök sem fogja jó szemmel nézni, ha le akarja állítani a gázszállítást – így ezt a fenyegetést egyáltalán nem érdemes komolyan venni.

Ami viszont kifejezetten aggasztó a helyzet kapcsán, hogy Fehéroroszország mennyire könnyen meg tudott szervezni egy mesterséges menekültválságot, amivel a célját elérte: megosztottságot hozni Európára, valamint elterelni a figyelmüket az egyébként is végtelen számú belső problémáikról.