Erősen nehezíti az oltási programokat a vakcina-ellenesség Kelet-Európában

Jelentős dilemmákba hajszoltál magukat Európa délkeleti és keleti országai a koronavírus-vakcinák kapcsán. Nem csak az merül fel egyesekben, hogy nyugati, orosz vagy kínai vakcinával oltassák-e be magukat, hanem az is, hogy egyáltalán beoltassák-e magukat.

Heves politikai viták, és alaptalan összeesküvés-elméletek árnyékolják be az oltási programokat Kelet-Európában – kezdi tudósítását az AP hírügynökség. Mindennek hatására meglehetősen lassú kezdetet vettek a vakcinációk, egyelőre nincs elegendő ember, aki beoltatná magát a SARS-CoV-2 vírus ellen. Soron kívül Kétmilliós kárt okozott egy 16 éves fiatal a Határ úti metróállomásnál

A hírügynökség példáként Csehországot, Szerbiát, Romániát, Bulgáriát és Boszniát hozza fel, ahol a vakcina-ellenesek táborát nemcsak átlagemberek erősítik, hanem többek között korábbi vezetők és néhány orvos is. A szerb teniszklasszis, Novak Djokovic is elmondta többek között, hogy nem akarja, hogy ráerőltessék a koronavírus-oltást.

Egy nemrégiben megjelent balkáni tanulmány például megjegyzi, hogy meglehetősen erős összeköttetés van a védőoltással kapcsolatos szkepszis és az összeesküvés-elméletek támogatása között. Mint a tanulmány is megjegyzi, ebben a régióban az emberek többsége elutasítja a védőoltást, ami jelentősen nagyobb arány, mint Európa többi részén, ahol meg a többség támogatja.

A 7 millió lakossal rendelkező Szerbiában például mindössze 200 000 ember regisztrált eddig a koronavírus-vakcinára a regisztráció kezdőidőpontjától számított néhány napon belül. Ezzel szemben, néhány nappal a meghirdetés után 1 millió szerb regisztrált a kormány által meghirdetett 100 eurós, koronavírus-járvány okozta károk enyhítését hivatott, egyszeri állami segélyre.

Annak reményében, hogy minél több embert rávegyenek az oltásra, több magas beosztású szerb politikus is úgy adatta be az oltást, hogy azt TV-ben közvetítették. A probléma azonban, hogy még ők sem értenek egyet, hogy akkor a nyugati Pfizer-BioNTech, vagy az orosz Szputnyik V vakcina az, amivel be kellene oltani magukat.

Ez egy újabb ütközőpont egy olyan országban, ahol egyszerre vannak rengetegen, akik inkább oroszpártinak tartják magukat, és mégis az ország maga pedig már formálisan is benyújtotta a kérelmét az Európai Uniós tagság iránt.

Ennek tetejében ott van a kínai vakcina kérdése is, melynek kapcsán éppen szombaton jelentette be Alekszandar Vucic elnök, hogy 1 millió dózis érkezett Szerbiába a Sinopharm oltóanyagából. Vucic kijelentette, hogy élő közvetítésben adatja be magának a kínai vakcinát, hogy demonstrálja, biztonságos oltóanyagról van szó.

Az Informer nevű kormánypárti sajtóorgánumban azonban nemrég címlapon jelent meg egy közvélemény-kutatás, mely szerint a „szerbek az orosz vakcinát támogatják inkább”. Az adatok szerint ugyanis az oltásra regisztráltak 38 százaléka támogatja a Szputnyik V oltóanyagát, a 31 százalékkal szemben, amely a Pfizer-BioNTech vakcinát. Mint az AP is megjegyzi, ez egy újabb látlelete a nyugatpárti és az oroszpárti szerbek megosztottságának.

A szomszédos Boszniában pedig az etnikai diverzitás ugyan tovább bonyolítja a helyzetet, de az előbb ismertetett mintázat ugyanúgy kirajzolódik: az etnikailag szerbek lakta régiókban inkább a Szputnyik V vakcinát támogatják, míg a bosnyákok és horvátok lakta régióban inkább a nyugatiakban bíznak.

Emellett pedig ott vannak a Novak Djokovichoz hasonló vélemények, akik elmondásuk szerint azt ellenzik, hogy a vakcinához bármilyen többletjogot, mint az utazást kössék. Habár hanyagság miatt maga Djokovic is elkapta a koronavírust, de részt vett a járvány elleni küzdelemben, alapítványán keresztül például 1 millió euró értékben vett eszközöket és lélegeztetőgépeket szerb kórházaknak.

A szerb egészségügyi minisztériumtól optimista nyilatkozatok érkeztek az elmúlt időkben, hogy egészen jó a vakcinára adott lakossági válasz, ám azt kiemelte, hogy főleg vidéki régiókban az emberek sokkal hajlamosabbak elhinni különböző összeesküvés-elméleteket, ezért lenne nagyon fontos, hogy megfelelően elmagyarázzák a vakcinák tulajdonságait, és azt, hogy ez az egyetlen módja a helyzet megoldásának.

Egy decemberben készített balkáni tanulmány azonban szemléltette, hogy a helyzet még ennél is lesújtóbb, mint ahogyan arra a szerb egészségügyi minisztérium utalt: azokban a nyugat-balkáni országokban, amelyek a jövőben az Európai Unióhoz kívánnak csatlakozni, a lakosság 80 százaléka elhisz valamilyen, vírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletet.  

Itt olyan, alapvetően bizonyíték nélküli elméletekre kell gondolni, minthogy a koronavírus igazából nem is létezik; ez egy biológiai fegyver, amit az Egyesült Államok indított útjára; a Microsoft alapítója, Bill Gates a koronavírus-vakcinák útján kíván microchipet ültet a Föld 7 milliárd lakójába. Vannak olyanok is; akik pedig a járványügyi intézkedésekkel szkeptikusak.

Egy 57 éves belgrádi ingatlan-ügynök például úgy fogalmazott, hogy a vakcinák nem mások, mint a járvány globális manipulációjának részei. „Az embereket bezárták, többé már nincs életük, és folyamatosan félelemben és hisztériában tartják őket” – fogalmazott.

Ez az összeesküvés-elmélet hívó trend pedig több okra vezethető vissza a balkáni tanulmányt készítő intézet szerint: a kevés információ a vírusról és a vakcinákról, a kormányba vetett alacsony bizalom és a politikusok által terjesztett riogatások, hogy az országot idegen erők (például menekültek) akarják elfoglalni.

Hasonló tendenciák figyelhetők meg Bulgáriában is, ahol az összeesküvés-elméletek már korábban ahhoz vezettek, hogy kisebb-nagyobb kanyaró-járványok törtek ki, és azoknak a kezelése is rendkívül nehézkessé vált az őrült elméletek hívői miatt.

Számos közvélemény-kutatás pedig arra mutat rá, hogy annak ellenére, hogy Bulgáriában is folyamatosan emelkedik a koronavírus-fertőzöttek száma, a vakcinákkal szemben bizalmatlanság továbbra is kiemelkedően magas. A legutóbbi felmérések szerint a válaszadók 30%-a fogja beoltatni magát, 24% még bizonytalan és 46% abszolút elutasítja.

A korábbi bulgár egészségügyi miniszter, Dr. Stefan Konsztantyinov elmondta, az ország orvosai próbáltak a hozzáálláson változtatni, eddig eredménytelenül. A korábbi miniszter azzal viccelődött, hogy ha megmondanák a bolgár lakosságnak, hogy ha nem oltják be magukat, nem mehetnek többet Görögországba nyaralni, akkor „garantáltan a lakosság 70%-a egymást taposva rohanna az oltásért”.

Csehországban a kutatások azt mutatják, hogy a lakosság mintegy 40 százaléka utasítja el a koronavírus-vakcinákat, ráadásul a cseheknél meglehetősen gyakran fordulnak elő akár több ezer fős demonstrációk is a kormány által meghozott járványügyi korlátozások miatt.

Többek között a korábbi cseh elnök, Vaclav Klaus is élesen bírálja a kormány járványügyi politikáját, és azt hangoztatja, a vakcina nem megoldás. Szerinte az embereket pont, hogy minél inkább ki kell tenni a vírusnak, hogy immunitást szerezzenek, és megfogalmazása szerint semmit nem fog megoldani egy „csodavakcina”. Gyakran szólal fel tüntetéseken, ahol a vakcinák ellen mond beszédet.

Romániában azzal próbálkoznak a szintén meglehetősen elterjedt vakcina-ellenesség megoldására, hogy az orvosoknak bónuszokat adnak aszerint, hogy hány embert oltanak be. Ettől azt remélik, hogy az orvosok így részt vesznek az oltáspárti eszmények hirdetésében, és minél több embert sikerül rávenni a vakcinációra.

Az AP hírügynökség néhány gondolat erejéig kitér Magyarországra is, ám hazánk kapcsán csak annyit említenek, hogy továbbra is meglehetősen magas, 30% a vakcina elutasítása. Megemlítik, hogy Magyarország törekedett az álhírekkel való leszámolásra, például a büntető-törvénykönyvi módosítással, amely a rémhírterjesztés fogalmát terjesztette ki a járványügyi helyzetre.

Dr. Ivica Jeremic fogalmazta meg végül a zárógondolatot, aki szerint a régióban továbbra is magasnak tekinthető vakcina-ellenesség végül enyhülni fog, amint az emberek látni fogják, hogy nincs okuk félni az ismeretlentől:

„Az emberek rá fognak jönni, hogy a vakcina az egyetlen módja, hogy az életünk visszatérjen a normális kerékvágásba”