Élettől pezseghet a Jupiter egyik legnagyobb holdja
A legújabb tudományos modellek alapján 4,5 milliárd éve kezdődött meg, és mind a mai napig vulkáni aktivitástól izzhat az Europa hold mélye.
NASA 
A Geophysical Research Letters folyóirat legújabb számában megjelent tanulmány alapján tudósok bebizonyíthatták, hogy az Európa felszíne alatt húzódó óceánok kedvező környezetet biztosítanak az élet megjelenéséhez.
Mivel az Europa felszínén kegyetlen, élhetetlen, -140 Celsius-fok közeli hőmérsékletek uralkodnak, ezért máshol kell keresgélni az élet után. Nem véletlen, hogy a befagyott, jeges világ alatt elterülő meleg források tartják lázban az asztronómusokat és a geológusokat, hiszen ilyen körülmények között könnyűszerrel megélnek a vízi többsejtű élőlények és a mikroorganizmusok is.
Ha már léteznének baktériumok és algák az Europa sós vizű óceánjaiban, akkor lehetséges, már kialakultak az evolúció során nagyobb létformák is, amelyek táplálékul a kisebb mikrobákat fogyasztják.
A Hubble űrtávcső legutóbbi elemzése alapján a holdon nátrium-klorid található, vagyis egyszerű konyhasó, ami arra utal, hogy még kemoszintézis is végbemehet az élőlények esetében, ezért a Földön extremofil mikroorganizmusokként leírt apró létformák az Europán is szinte nyüzsöghetnek.
A tudósok szimulációi alapján kiderült, hogyan is nézhetett ki valójában az Europa belseje az évmilliárdok során, és miként alakult ki azzá, ahogyan ma ismerjük. Az Europa korai időszakában a holdköpeny radioaktív elemeinek bomlása során jelentős mennyiségű hő szabadult fel, ami melegen tartotta az égitestet.
A Jupiter körüli keringés során az árapályerők keltette feszültség következtében az Europa belsejében hő jött létre, ami megolvasztotta a kőzeteket, az így keletkező magma ezután vulkáni aktivitást indított be, amelyek mind a mai napig kitarthatnak.
A NASA Clipper nevű műholdja, valamint az Európai Űrügynökség JUICE űrszondája választ adhat arra a kérdésre, pontosan hogyan is nézhet ki az Europa felszíne, így hamarosan a csillagászok is tisztább képet kaphatnak arról, valójában kialakulhatott-e az élet a Naprendszer e távoli szegletében.
