Az EKB ismét megemelte az irányadó kamatot
Az Európai Központi Bank (EKB) újra 75 bázisponttal emelte az irányadó eurókamatot.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke az intézmény kormányzótanácsának ülése utáni frankfurti sajtóértekezleten 2022. október 27-én. A testület a bank mindhárom irányadó kamatlábát 75 bázisponttal megemeli.
MTI/EPA/Ronald Wittek Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa ismét 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatot csütörtöki kamatdöntő ülésén. Az emelés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Szeptemberben szintén 75 bázispontos emelést hajtott végre az EKB.
A döntés szerint 2,00 százalékra nőtt az irányadó refinanszírozási műveletek eddigi 1,25 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak szintje 1,50 százalékról 2,25 százalékra, illetve 0,75 százalékról 1,50 százalékra emelkedett.
A jegybank közleménye szerint azzal, hogy mindhárom irányadó kamatát 75 bázisponttal emelte, közelebb hozza azt a cél, hogy az infláció visszatérjen a 2 százalékos középtávú szintre. Az EKB júliusban, jóval a többi központi bank után kezdte meg kamatemelési ciklusát, hogy letörje az egyre gyorsuló inflációt.
A cél az elszálló árak megfékezése
A megemelkedett energia- és élelmiszerárak, a szűk kínálati keresztmetszetek és a pandémiát követő keresletélénkülés az ároldali nyomás kiszélesedéséhez és az infláció megemelkedéséhez vezetett, amely szeptemberben 9,9 százalékra gyorsult, az előző havi 9,1 százalékról – állapították meg.
Az energiaárak éves szinten 40,7 százalékkal, az élelmiszerárak 11,8 százalékkal emelkedtek szeptemberben. Az EKB várakozása szerint az árnövekedés üteme huzamosan a jegybank középtávú, 2 százalékos célja felett alakul majd. A döntéshozók jelezték, hogy az EKB a jövőbeli irányadó kamatpályát az inflációs és gazdasági kilátások alakulására alapozza, „az értekezletről értekezletre való megközelítést követve” – írták, ami arra utalhat, hogy a következő időszakban az infláció havi alakulása nagyobb hangsúlyt kap a kamatdöntésekben.
A csütörtöki ülés egyik fontos fejleménye, hogy a jegybankárok módosítottak a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO-III) árazásán. A pandémia időszakában az európai bankrendszerbe pumpált olcsó jegybanki forrásokat a bankok a magasabb kamatra visszahelyezték az EKB betétjeibe, ezzel a kamatkondíciók szigorodásával és betéti kamatok emelkedésével nyereségre tettek szert.
„A kormányzótanács ezért döntött a TLTRO-III-ra alkalmazandó kamatlábak november 23-ával kezdődő módosításáról és arról, hogy a bankoknak újabb időpontokat kínáljon az önkéntes alapú korai visszafizetésre”
– áll a közleményben. Ennek részleteiről azonban nem adtak bővebb tájékoztatást.
Az EKB elnöke, Christine Lagarde a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón megerősítette, hogy további szigorítás várható a kamatkondíciókban, de ennek nagysága az inflációs adatok havi alakulásától, valamint az eddig intézkedések hatásainak eredményétől függ. A kamatdöntés után az euró több mint 1 százalékot gyengült a dollárral szemben, a jegyzés a 1,0094-ről a 0,9975-ös szint alá süllyedt.
(MTI)
