Brit kutatók szerint a koronavírus-járvány tavaly szeptemberben kezdődhetett Dél-Kínában
A Cambridge-i Egyetem legújabb tanulmánya szerint nem Vuhan volt a pandémia bölcsője.
Április 8-án jelent meg az egyetem legújabb publikációja a Nemzeti Tudományos Akadémia (PNAS) folyóiratának hasábjain, amelyben a következőket írták:
„A vírus a végső, embert is fertőző mutációja hónapokkal ezelőtt jöhetett létre, azonban sokáig csak denevérek vagy más állatok testében lappangott anélkül, hogy fertőzőképes lett volna.”
A kutatást vezető Peter Forster genetikus hozzátette, hogy az embereket szeptember 13-a és december 7-e között kezdhette el támadni a kórokozó.
A koronavírus-törzsek különböző genetikai térképét vizsgálták egy ún. filogenetikus hálózati módszerrel. Ez lényegében egy matematikai algoritmus, ami modellezni tudja az organizmusok mozgását a világon figyelembe véve a mutációkat is.
Forster elárulta, hogy legelőször az emberi terjedés filogenetikai hálózatát vizsgálták és érdekes dolgokat fedeztek fel. Rájöttek, hogy a több mint 160 koronavírus-genom közül van három fő változat, amelyeket A, B és C variánsnak neveztek el. Ezek rendkívül fertőzőképesek és úgy vélik, a denevérek lehettek az első hordozói.
„Az A és C típusok Európában és Amerikában terjed el, ezzel szemben a B típus a leggyakoribb Kelet-Ázsiában. Az ősi genomot vizsgálva kimutattuk, hogy ez a B változat az eredeti koronavírus-törzsből mutáció nélkül nem fejlődhetett volna ki, ami miatt az Ázsián kívül élő emberek sokkal immunisabbá váltak a kórokozójával szemben.”
áll a publikációban.
Január 17-ig kelet-ázsiai genomok szinte maradéktalanul a B kategóriába tartoztak, azonban a délkelet-kínai Kunagtung tartományban 11-ből 7 vírustörzs genomja A típusú volt.
„A vizsgált esetek száma alacsony, mivel nagyon kevés genom áll rendelkezésünkre a járvány kitörése korai szakaszából. A kínai holdújév előtt, január 25-e tájékán elég zavaros földrajzi mintákat mutatott a kórokozó”, magyarázta Forster.
Egy újabb, egyelőre még nem hitelesített tanulmányban Forster és kollégái egy sokkal nagyobb, 1 001 koronavírus genomszekvenciát néztek át a világ összes pontjáról, amely segítségével precízebben fel tudják térképezni a vírus terjedési útvonalát. Bár a kutatók még mindig a nulladik pácienst keresik, úgy vélik, hogy a járvány kitörése Vuhantól délre történhetett.
„Ha gyorsan kéne válaszolnom, azt mondanám, hogy Vuhan helyett a koronavírus Dél-Kínából származhat. Biztosra semmit sem vehetünk egészen addig, amíg át nem vizsgáljuk az összes denevért és az egyéb lehetséges hordozó állatfajokat, valamint a kínai kórházakban szeptembertől decemberig megőrzött szövetmintákat. Ez a kutatás segít nekünk megérteni, pontosan hogyan történt a vírus terjedése, ebből pedig tanulhatunk, így a jövő hasonló járványait csírájában fojthatnánk el.”
összegezte Forster.
Az eddigi hivatalos adatok alapján az első koronavírus-fertőzéssel regisztrált beteget november 17-én diagnosztizálták, a vuhani járvány kitörése pedig valamikor december 12-29. között kezdődhetett.
A brit kormány mindeközben sürgeti a kínai hatóságokat:
