Ausztrália segítséget kért Norvégiától a Pfizer-vakcina beadása után elhunyt páciensek ügyében
Az ausztrál kormány azonnali segítséget kért Norvégiától, miután kiderült, hogy az országban legalább harmincan meghaltak a Pfizer koronavírus elleni oltóanyagának beadását követően.
Lausanne, 2021. január 11.
A Pfizer és a BioNTech gyógyszeripari vállalatok koronavírus elleni vakcinájának beadására készül egy egészségügyi dolgozó a lausanne-i Egyetemi Kórházban kialakított oltóközpontban 2021. január 11-én. A svájci Vaud kantonban ezen a napon kezdték meg a koronavírus elleni védőoltások beadását.
MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron 
Az ausztrál kormány azonnali segítséget kért Norvégiától, miután kiderült, hogy az országban legalább harmincan meghaltak a Pfizer koronavírus elleni oltóanyagának beadását követően.
A vakcinát a skandináv országban az egészségügyi dolgozókon kívül az idősotthonok lakói, valamint a krónikus betegségekben szenvedő betegek is igényelhetik. A norvég szabályozóbizottságok vizsgálatai után kiderült, hogy az mRNS-védőoltások leggyakoribb mellékhatásai – mint például a láz és a hányinger – hozzájárulhattak a sérülékeny páciensek halálához.
A 9 News értesülései szerint Ausztrália összesen 10 millió adag Pfizer-vakcinát kötött le, Greg Hunt egészségügyi miniszter azonban figyelmeztetett, egyelőre óvatosnak kell lenniük az oltóanyagok kapcsán.
Sanjaya Senanayake infektológus professzor a lap megkeresésére elmondta, könnyen lehet, hogy a halálesetek pusztán véletlen egybeesés miatt történtek:
„Szerintem véletlenről van szó, hiszen előfordulhat, hogy a krónikus betegséggel élő páciensek a rendellenességek miatt hunytak el, nem pedig magától a védőoltástól.”
Ausztráliában január végén hagyhatják jóvá a Pfizer készítményét, a disztribúciós folyamatok leghamarabb februárban kezdődhetnek meg. Hunt hozzátette, egyelőre semmi sem indokolja, hogy változtassanak az ütemterven, így arra várnak csupán, hogy elfogadja a bizottság a vakcinát.
A helyi gyógyszerbiztonsági hivatal szoros együttműködésben áll az európai szabályozó-testületekkel, ezért minden egyes kockázati tényezőt első kézből tudhatnak meg, minimalizálva ezzel a potenciális egészségügyi rizikókat.
